Kapcsolódó publikációk

Adorjáni Zoltán --- 2008
Ledán M. István --- 2017

In Calvin’s eschatological reflection the intermediate state of the believer is of primary importance. After death the soul leaves body, the body (and only the body) falls into sleep, the soul, however, rests by God. The perfect happiness of the soul is not diminished by the fact

Papp György --- 2016

A tanulmány záró részében a reformáció korszakából (Erasmus, Calvin, Bullinger, II. Helvét Hitvallás, Heidelbergi Káté, Szegedi Kis István) a legfontosabb dichotómikus és trichotomikus antropológiai modellek állnak, és a 20. századi antropológiai szemlélet szintézise a század teológiája (Karl Barth, Wolfhart Pannenberg, Cullmann Oscar, Sebestyén Jenő, Török István, Gaál Botond és mások).

Papp György --- 2016

Ez a cikk az emberi személy dichotómiájára és trichotómiájára vonatkozik. A bibliai fogalmak korábbi szemantikai elemzését követően (a Református Szemle 105.3 (2015) című közleményében a jelen tanulmány az olvasót a korai egyház legfontosabb szerzői számára a teológiai antropológia jelentőségére vezeti.

Bognárné Kocsis Judit --- 2016

A vallás fogalmát nehéz meghatározni, de általában egy térben és időben adott, kulturálisan meghatározott formaként értelmezzük, amelyhez istenség(ek), hit, szertartás, hitélmény, vallási közösségek, tanítások, intézmények, szervezetek fogalmai tartoznak.

Hermán M. János --- 2015

E tanulmány azzal a céllal követi a Genfi Káté útját, hogy a fellelhető nyomoknak, de főleg a fordításoknak köszönhetően jelezhessük, hogy mikor jelenhettek meg a „kálvini vonások a magyarság lelki arcán".

D. J. A. Cramer --- 1923

Hit és keresztyénség korrelátiv fogalmak. Hit nélkül a keresztyénség igazsága nem tapasztalható és csak a hit által ismeri fel az ember, hogy a keresztyén igazság az, amelyik a hitet ébreszti. A hit alatt, azaz a keresztyén igazság elsajátítása alatt bizalmat értünk. A bizalom mindig gyakorlati szükségletekre vonatkozik. Hinni: jelent egy személyben való feltétlen bizalmat.

Tavaszy Sándor --- 1926

Az emberi élmény és az isteni kijelentés viszonyának a vizsgálatában arra a végső eredményre kell jutnunk, hogy minden emberi élmény csak negatívum s csak az isteni kijelentés az egyetlen teremtőerejű pozitívum. Az emberi élmény és az isteni kijelentés, Ádám és Krisztus, ez ó-világ és az új-világ közötti viszony tisztán dialektikai, azaz ez a viszony az első tagnak a második által való megszüntetésében áll és a sor soha meg nem fordítható.

N. N. --- 1926

A kenyér után való éhség és a víz után való szomjúság is borzasztó, és a lelkipásztor életének legszomorúbb percei közé tartozik az, mikor látnia kell embereket, akik az éhínségnek vannak kitéve és nincs módja és tehetsége rá, hogy segíthessen
rajtuk. De látni azt, mikor az Ige utáni szomjúság önti el a lelkeket, mikor a lelki eledelt keresik és hiába keresik, szomjúhozó és éhező lelkeket, kikben forrón csap fel az Isten utáni vágy, de akik nem találják Istent, ez még rettenetesebb.

Tavaszy Sándor --- 1926

A mai, transzcendentális teológia világításában mind tisztábban látjuk, hogy nem csupán a tudományos teológiára nézve, de az egész evangéliumi keresztyénségre nézve a legfontosabb, egyik legdöntőbb kérdés: a Szentírással szemben való merőben új, átértékelt magatartás.

Tavaszy Sándor --- 1926

A keresztyén teológiában a legtisztázatlanabb és legproblematikusabb fogalom: a kijelentés fogalma. Míg a római katolikus teológia sajátos jelentésétől megfosztva teljesen jelentéktelenné tette, addig a modern liberális, valamint a vallástörténeti és valláspszichológiai indukción nyugvó vallástudomány a legkülönfélébb kijelentés-fogalmak felvételével teljesen megzavarta a tisztánlátást a kijelentés tényével és az erről alkotott fogalommal szemben.

Tavaszy Sándor --- 1926

Most az előtt a feladat előtt állunk, hogy az isteni kijelentés abszolút ápriorítását igazoljuk.Fel kell mutatnunk, hogy az isteni kijelentés emberi kezdeményezés és emberi akarások nélkül bukkan fel világunkban és életünkben. Régi reformátor! igazság, hogy senki sem keresheti Istent, aki meg nem találta s csak, aki egyszer megtalálta csak az keresheti Őt igazában. Ugyanez áll az ő kijelentésére is.

Mátyás Ernő --- 1923

Különös érdeklődésre tarthat számot e kérdések közül a lelkipásztorok barátsága. Barátság. ha vissza gondolunk, talán az ífjú koru emlékeink jutnak eszünkbe. E szóra átmelegszik a szívünk, felderül az arcunk. A barátságban tárja fel az ember az ő legbensőbb énjét. Legteljesebben a barátságban találja meg az ember a lelki társát.

Szőcs Endre --- 1943

Isten csodálatos törvényei változatlanok és örökkévalók. Azokat ember el nem törölheti, meg nem másíthatja, büntetlenül át nem hághatja és ki nem játszhatja. Minden erre irányuló törekvés tévelygés és Isten megcsúfolására irányuló bűnös akarat. Ezért figyelmeztet Isten Igéje: ne tévelyegjetek! Isten nem csúfoltatik meg.

Bitai B. Pál --- 1943

A hitetlenség a maga propagandáját nem ünnepi megnyilatkozásokon keresztül végzi, hanem a hétköznapi élet síkján emlézi bele a lelkeinkbe. A keresztyénség megerőtlenedésének oka pedig éppen abban van, hogy ünnepi-morállá, vasárnapi szószéki prédikációvá és úrnapi körmenetekké magasztosult! Míg maga a hétköznapi élet sótlanná vált! Eltűnt a keresztyénség a mindennapi élet megnyilatkozásaiból, mint a mindennapi élet-tevékenységek megbélyegzője és karátjegye.

Kereskényi Sándor --- 2006

A terrorizmus célja, hogy fenyegetéssel, illetve fizikai vagy mentális erőszak alkalmazásával félelmet keltsen egy olyan közösségben, amely a terrorizmusban résztvevő közösségével nem egyező, más világnézet értékeihez igazodva, akadályozza ez utóbbi elképzelése szerinti életforma kialakításához szükséges feltételek megvalósulását, illetve az annak megfelelő magatartásforma gyakorlását.

Papp György --- 2015

A Szentírás egész sor szóval írja körül az ember lényegét, illetve jellemzi annak természetét, és ezek a kifejezések egyaránt beszélnek az emberi élet anyagi és anyagtalan hordozóiról. Az ószövetségi fogalmak vizsgálata rendjén főként Hans Walter Wolff és Molnár János, illetve Eszenyeiné Széles Mária kutatási eredményeire, illetve a szótárakra és a konkordanciákra támaszkodunk.

Pásztori-Kupán István --- 2010

Reformátor – mióta? A fiatal Kálvin teológiai viszonyulása a középkori egyházhoz. Újraértékelési kísérlet. Kálvint a szakirodalom 1536-tól, az Institutio megjelenésétől tekinti reformátornak. Ebben az értelemben a korábbi megnyilatkozásait – jelesen a lelkek virrasztásáról szóló Psychopannychiát – kezdeti próbálkozásként tartják számon.

Pásztori-Kupán István --- 2009

Jelen tanulmányunkban nem vállalkozhatunk a fiatal Kálvin első teológiai művében, a Psychopannychiában felvetett minden kérdés részletes kibontására, sem annak teljes hatástörténeti elemzésére, mindazonáltal megkíséreljük vázolni azokat a legfontosabb szövegtörténeti, teológiai és aktuális szempontokat, melyek a lélek mibenléte felől gondolkodó keresztyén ember számára támpontul szolgálhatnak.

Tőkés István --- 2009

Mai emberen értjük azt az immár több mint 6 milliárdnyi társadalmat, amely benépesíti a földet „Jeruzsálemtől a végső határokig”. Születésénél fogva ez az embersokaság nem hívő, sem nem hitetlen. Bizonyos sarkítással az is mondható róla, hogy az állatvilághoz tartozik mint annak legkiválóbbja. Érdemileg a párnapos csecsemő nem több, mint a kisbárány, a kisoroszlán vagy a sasfióka.

Oldal