Digitális archívum
Buzogány Dezső (Szederjes, Maros megye, 1957. június 30.) egyháztörténész, folyóiratunk felelős szerkesztője, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának professzora és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet társult professzora nemsokára tölti be 60 életévét. Ezért hadd álljon előttünk eddigi pályafutása és munkássága.
Elkészítettem írásaimnak jegyzékét, azért is, hogy lássam, mi mindent írtam össze (vissza), azért is, hátha valaki hasznát veszi. A kronologikus rendbe szedett jegyzék minden írásomat tartalmazza 1960-tól kezdve, függetlenül attól, hogy nyomtatásban megjelent vagy sem.
A 'Protestáns Szemle' [...] az egyházi életműködés minden ágát felölelő vagy azzal érintkező tudományok mezején búvárkodik, fejteget vagy vitáz: ezt az alapelvet igyekszik szem előtt tartani és attól – legalább szándékosan s öntudatosan – nem akar eltérni. Azért, egyfelől a maga körében, t. i. a magyar protestáns felekezet körében, az egy alapon álló árnyalatok közt az eszmecserék s tárgyilagos vitatkozásnak szabad tért nyit s az ellennézeteket, csak tudományos érvekkel jőjjenek, meghallgatja, elfogadja, értékük szerint méltányolja.
Ez a bibliográfiai munka azokat a magyar nyelvű protestáns bibliai teológiai jellegű közleményeket tartalmazza, amelyek önálló könyvként, gyűjteményes kötetek tanulmányaiként, vagy időszaki kiadványokban nyomtatásban megjelentek.
Ebben a könyvészetben és repertóriumban összeállítottam azokat a közleményeket, amelyekben Barth Károly erdélyi hatásáról van szó. Helyet kaptak a Református Szemle Hírek rovatának rövid közleményei és azok is, amelyek közvetlenül vagy közvetve a barthi teológiával vannak kapcsolatban. Kimutatásom valószínűleg nem teljes, és egyéni meglátásomat is tükrözi. A barthi közleményeknél csak ritkán jelölik a fordító nevét, ezért ezek az alábbiakból is hiányoznak. Ezért (is) kérem, hogy az olvasó és a felhasználó tekintse ezt vázlatnak, amelyet ki kell egészíteni.
Az igehirdető lelkipásztor és a tudós teológus kötelezett, és rá is van utalva, hogy „első kézből”, a Szentírásból vegye át az üzenetet. De azt is tudnia kell, hogy előtte mások is, az Írás-kutatásban jártasabbak, már eljutottak a szöveg valamilyen megértésére. Ahhoz, hogy ezt elismerje, a hívő ember alázata szükséges, ahhoz, hogy felhasználja, a tudós becsületessége. Ennek a feltételezésével kell segítségül hívnia a kommentárok és a textusok jegyzékét. Az összeállítás – amely a 17. századdal kezdődik és a református és evangélikus magyar nyelvű irodalomra szorítkozik – két részből áll.