Az 1990-ben revideált új protestáns bibliafordítás (1975) átdolgozási előmunkálatainak megkezdését a Magyar Bibliatársulat Alapítvány a 2005 december 6-án tartott közgyűlésén határozta el. Az elhatározást egyrészt az indokolta, hogy a Nemzetközi Bibliatársulat negyed évszázadonként ajánlja egy fordítás felülvizsgálatát, mivel ez idő alatt lényeges nyelvi változtatások történhetnek. Másrészt pedig az idő múlásával a bibliai szöveggel szemben támasztott olvasói elvárások is változnak.
Újszövetség
A lista 94 elemet tartalmaz. Ezen az oldalon a 51 - 60 elemek láthatók.
Ebben a tanulmányban azokat az újszövetségi szövegrészleteket elemzem, amelyek rávilágítnak a Jézus és a vér szerinti családja közötti kapcsolatra.
Második alkalommal találkoztak a kelet–nyugati biblikusok. Ezúttal a bolgár ortodox egyház történetében igen nagy szerepet játszó Rilai-kolostor adott helyet a rendezvénynek. A téma az Ószövetség, mint keresztény Biblia, amelynek központi kérdése a kánon értelmezése volt.
A Jelenések könyve apokaliptikus próféciájának a hasonló jellegű ószövetségi próféciákkal való egybevetése során nem csak rokon vonások, hanem eltérések is mutatkoznak. Ezek az eltérések nem ellentmondásosak: az Újszövetség nem mond ellent az Ószövetségnek, hanem betölti azt. Ilyenformán a Jelenések könyve nem kontradiktórius, hanem komplementáris viszonyban áll az ószövetségi apokaliptikával.
A dolgozat alcíme magába foglalja azt a bibliai teológiai alaptételt, hogy az újszövetségi misszió kérdése a pneumatológia tárgykörébe tartozik. A tanítványok húsvét utáni tanúságtételét a Szentlélek kitöltése tette lehetővé. Lukács evangélista, az Apostolok cselekedetéről szóló könyv írója, újra és újra hangsúlyozza, hogy a misszió kezdeményezője mind a zsidók, mind a pogány népek körében a Szentlélek Isten. Milyen sajátossága van a Szentlélek személyének Lukács írásaiban?
Ez a bibliográfiai munka azokat a magyar nyelvű protestáns bibliai teológiai jellegű közleményeket tartalmazza, amelyek önálló könyvként, gyűjteményes kötetek tanulmányaiként, vagy időszaki kiadványokban nyomtatásban megjelentek.
Jelen dolgozat célja: megvizsgálni, hogyan magyarázta Kálvin János az ellenség iránti szeretetről szóló bibliai tanítást, és a vizsgálat eredményéből levonni a mai etikára néző következtetéseket. A vizsgálódás első szakaszában számba vesszük azokat a szentírásbeli helyeket, ahol az ellenség iránti szeretetről van szó, és ismertetjük, hogyan magyarázta ezeket Kálvin a megfelelő bibliai könyvekhez írott kommentárjaiban.
A szegény irigykedik a gazdagra. Szeretne ő is gazdagabb lenni. Ha pedig ez nem lehetséges számára, meggyűlöli a gazdagot, és kárörömmel várja vagy szemléli lebukását. De Istennél nincs lehetetlen (Lk 18,27) – figyelmeztet Jézus.
Református exegéta számára elkerülhetetlen Kálvin írásmagyarázati munkássága. Ez a megállapítás hangsúlyos módon érvényes a magyar református írásmagyarázókra. Kálvin kommentárjainak hatástörténetét érdemes lenne egy közös kutatási terv keretében feltárni az egyes teológiai fakultások bevonásával. Jelen előadásban arra vállalkozom, hogy megvizsgáljam, miként tükröződnek a reformátor hermeneutikai elvei az első Thesszalonikai levélhez írott kommentárjában.
Mai emberen értjük azt az immár több mint 6 milliárdnyi társadalmat, amely benépesíti a földet „Jeruzsálemtől a végső határokig”. Születésénél fogva ez az embersokaság nem hívő, sem nem hitetlen. Bizonyos sarkítással az is mondható róla, hogy az állatvilághoz tartozik mint annak legkiválóbbja. Érdemileg a párnapos csecsemő nem több, mint a kisbárány, a kisoroszlán vagy a sasfióka. Ez a fokozatosan fejlődő lény abban különbözik mindenektől, hogy növekedése során kialakul benne az értelem és az együttjáró öntudat-önszemlélet és világszemlélet. Ez a sajátossága emeli az állatvilág fölé.
Oldal
