A jól ismert bibliai vers, amely a sótlanná (salzlos – Zürcher Bibel) váló vagy az erejét elveszítő (kraftlos – Luther fordítása, Mk 9,50), illetve olyan sóról szól, amelyik elveszíti ízét, erejét, vagy pedig „bolond” (dumm), netán „fád” lesz (Mt 5,13 és Lk 14,34), tele van ellentmondással.
Újszövetség
Júdás evangéliumának történeti háttere és bemutatása a nagy nyilvánosság előtt. Miután az evangéliumot ismertető tudósok egyetértettek abban, hogy ez az irat Kr. u. a 2. században keletkezett, némely újságíró mégis fölvetette annak a lehetőségét, hogy Júdás evangéliuma olyan hagyományanyagot is megőrzött, amely régebbi és megbízhatóbb annál, ami kanonikus evangéliumokban lelhető fel. Így Júdás evangéliumának bemutatása célzatossá és kétértelmű vált a nagy nyilvánosság előtt.
Az 1990-ben revideált új protestáns bibliafordítás (1975) átdolgozási előmunkálatainak megkezdését a Magyar Bibliatársulat Alapítvány a 2005 december 6-án tartott közgyűlésén határozta el. Az elhatározást egyrészt az indokolta, hogy a Nemzetközi Bibliatársulat negyed évszázadonként ajánlja egy fordítás felülvizsgálatát, mivel ez idő alatt lényeges nyelvi változtatások történhetnek. Másrészt pedig az idő múlásával a bibliai szöveggel szemben támasztott olvasói elvárások is változnak.
Ebben a tanulmányban azokat az újszövetségi szövegrészleteket elemzem, amelyek rávilágítnak a Jézus és a vér szerinti családja közötti kapcsolatra.
Második alkalommal találkoztak a kelet–nyugati biblikusok. Ezúttal a bolgár ortodox egyház történetében igen nagy szerepet játszó Rilai-kolostor adott helyet a rendezvénynek. A téma az Ószövetség, mint keresztény Biblia, amelynek központi kérdése a kánon értelmezése volt.
A Jelenések könyve apokaliptikus próféciájának a hasonló jellegű ószövetségi próféciákkal való egybevetése során nem csak rokon vonások, hanem eltérések is mutatkoznak. Ezek az eltérések nem ellentmondásosak: az Újszövetség nem mond ellent az Ószövetségnek, hanem betölti azt. Ilyenformán a Jelenések könyve nem kontradiktórius, hanem komplementáris viszonyban áll az ószövetségi apokaliptikával.
A dolgozat alcíme magába foglalja azt a bibliai teológiai alaptételt, hogy az újszövetségi misszió kérdése a pneumatológia tárgykörébe tartozik. A tanítványok húsvét utáni tanúságtételét a Szentlélek kitöltése tette lehetővé. Lukács evangélista, az Apostolok cselekedetéről szóló könyv írója, újra és újra hangsúlyozza, hogy a misszió kezdeményezője mind a zsidók, mind a pogány népek körében a Szentlélek Isten. Milyen sajátossága van a Szentlélek személyének Lukács írásaiban?
Ez a bibliográfiai munka azokat a magyar nyelvű protestáns bibliai teológiai jellegű közleményeket tartalmazza, amelyek önálló könyvként, gyűjteményes kötetek tanulmányaiként, vagy időszaki kiadványokban nyomtatásban megjelentek.
Jelen dolgozat célja: megvizsgálni, hogyan magyarázta Kálvin János az ellenség iránti szeretetről szóló bibliai tanítást, és a vizsgálat eredményéből levonni a mai etikára néző következtetéseket. A vizsgálódás első szakaszában számba vesszük azokat a szentírásbeli helyeket, ahol az ellenség iránti szeretetről van szó, és ismertetjük, hogyan magyarázta ezeket Kálvin a megfelelő bibliai könyvekhez írott kommentárjaiban.
A szegény irigykedik a gazdagra. Szeretne ő is gazdagabb lenni. Ha pedig ez nem lehetséges számára, meggyűlöli a gazdagot, és kárörömmel várja vagy szemléli lebukását. De Istennél nincs lehetetlen (Lk 18,27) – figyelmeztet Jézus.
Oldal
