Újszövetség

A lista 69 elemet tartalmaz. Ezen az oldalon a 1 - 10 elemek láthatók.

Feltűnő, hogy a századeleji theologiai irodalomban milyen ritkán esik szó a hermeneutikáról. Annál feltűnőbb azonban, hogy a századfordulótól kezdődően az érdeklődés középpontjába került ez a szaktárgy.

Amint a cím alapján már sejthető, Geréb Zsolt jelen munkájában arra törekszik, hogy a két thesszalonikai levél tanítását egyetlen egységbe fogva, igei üzenetként tárja azt az olvasó elé.

Ez a tanulmány a házasságról és az elválásról gondolatokat gyűjt az Újszövetség fényében.

Egyházunkban, a gyülekezetekben való tanításra, a Jelenések könyvének értelmezésére is, egyházunk felhatalmazott szolgái illetékesek hitvallásunk szabályai mellett. Ez azonban nem zárja ki, sőt meg is kívánja, hogy híveink saját maguk lelki épülésére Anyaszentegyházunk értelmezését és tanítását megvizsgálják és e tanításokban minél teljesebben gyarapodni igyekezzenek.

A könyv sokkal reálisabb, józanabb és kevésbé fantasztikus, mint az exegézisben járatlan világi és papi közönség hiszi. Lehet, hogy ennek megállapítása sokat levon a könyv érdekességéből a képzelődésre és miszticizmusra hajló emberek szemében, de annál jobban növeli annak értékét és érdekességét a komoly tudomány előtt.

Azt kell állítanunk, hogy aligha akad érdekfeszítőbb kérdés Jézus élete történeténél. A kijelentés nem Jézus tanítása csupán, amit csak egy percig is el lehetne szakítani az ő személyétől, s nem is csak az ő váltsághalála és feltámadása, hanem egész élete. A Christos kata pneuma hangsúlyozása, az az üdvtörténeti korszak, amelyben élünk, ugyanis a mennybemenetel és a dicsőségben való epiphania, megjelenés között, éppen Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanazon mivolta (Zsid. 13:8) hangsúlyozása miatt nem jelentheti a kata szarka eljelentéktelenítését.

Amikor Jézus a tanítvány és mester viszonyát alkalmazza magára és tanítványaira, valami sokkal többet és nagyobbat mond, mint ma értünk alatta. Ma egyszerűen egy külső viszonyt értünk, egy kapcsolatot, mely többé-kevésbbé lazán köti össze a két embert. Ez a kapcsolat élő és eleven kapocs volt, a közös életnek, a velük közölt új életnek a kapcsolata.Ugyanakkor a mester és tanítvány viszonya a legkényesebbek egyike.

Walter Jens a kortárs német irodalom és kulturális élet kiemelkedő alakja: a retorika és klasszika-filológia egykori professzora, író, irodalomtörténész, kritikus, fordító, a teológia művelője volt. 1923 márciusában született Hamburgban, tehetős polgári családban. Az elemi iskola elvégzése után a neves Luther-tanítvány, Johannes Bugenhagen alapította gimnáziumban érettségizett 1941-ben. Súlyos asztmája miatt felmentették a háborús szolgálat alól. Ezt követően germanisztikát és klasszika-filológiát hallgatott Hamburgban és Freiburgban.

Pál apostol athéni igehirdetését nem lehet teljesen elvonatkoztatni az ő missziói szolgálatától, másutt elhangzott igehirdetéseitől. A vizsgált igeszakasz (ApCsel 17,16 34) nem csupán az apostol prédikációját tartalmazza, hanem a kerettörténetet is. A 16–21. versek azokat az előzményeket és körülményeket beszélik el, amelyek folytán az apostol az Areopágoszra kerül, a tulajdonképpeni athéni beszéd a 22–31. versekben áll előttünk, szakaszt záró 32– 34. versekben pedig a hallgatók reakciójáról és az elhangzott igehirdetés hatásáról szerzünk tudomást.

Pál apostol életét és missziós tevékenységét számos tudományos mű dolgozta fel, és voltak olyan merész, vállalkozó szellemű keresztyén utazók is – és nemcsak teológusok –, akik végigjárták azt az utat, amelyről Az apostolok cselekedetei és Pál levelei tudósítanak. Ezek közé tartozott az angol származású újságíró, H. V. Morton is, aki elsősorban saját hazájával ismertette meg az olvasókat, de a 20. század harmincas éveiben bejárta Pál apostol missziós útjainak helyszíneit is. H. V.

Pages

Subscribe to Újszövetség