Digitális archívum

Összesen 1179 találat. Ezen az oldalon a(z) 241 - 270 címek láthatók.
Vásárhelyi János --- In: Az Út --- (1) 1923 | 102-105 old.

A belmisszió és pásztoráció viszonyát, egymásra való áldásos hatását akkor tudjuk helyesen méltatni, ha világosan magunk elé állítjuk azon feladatokat, melyeknek betöltését mindkettő magáénak vallja. A belmisszió célja a nép egészének a megmentése a kor Krisztusellenes hatalmainak befolyásától, a népélet áthatása az Evangélium erőivel, a keresztyén léleknek megújulása által a keresztyén világ Istennek szentelése, hogy így a világ Istenországa megvalósításának felséges munketere lehessen.

Kádár Géza --- In: Az Út --- (1) 1923 | 99-102 old.

A legalacsonyabb iskolai típus a vallásos nevelésre az óvoda. Itt rendszeres iskolai vallástanításról szó sem lehet ugyan, de mégis mindent megteszünk már itt is arra, hogy az óvodát keresztény levegő töltse be s azt lélegzeljen ott a gyermek észrevétlenül. Itt a belmissziói tevékenység abban áll, hogy a gyermekek által a családi hajlékból hozott vallásos képzeteket tisztítjuk, helyes irányba tereljük az óvónő keresztyén szellemű működése és személyisége által.

Mátyás Ernő --- In: Az Út --- (8) 1926 | 244-250 old.

A szekták általános jellemző vonásainak ismertetése révén közvetlen veszély hiánya esetén rámutattunk a preventív védekezés módjaira, most kérdezzük azt, hogy miképen védekezzünk a szekták ellen abban az esetben, ha azok meglevő veszedelmet jelentenek egyházunkban? E tekintetben mindenekelőtt meg kell állapítanunk bizonyos általános módjait a védekezésnek s elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy a szektákkal szemben való minden munkánkat és küzdelmünket a szeretet kell, hogy áthassa, azt kívánja keresztyén vallásunk tartalma és ezt kívánja a szekták lelki karaktere.

Gönczy Lajos --- In: Az Út --- (1) 1923 | 99-99 old.

Mind a kettőnek célja azonos: a gyülekezetnek építése. Ez a cél különbözteti meg az igehirdetést a világi szónoklástól, ez a belmissziói munkát az egyesek és az összesség testi-lelki javát célzó más társadalmi munkától. Ennek az építésnek a végcélja az Istenországának realizálása, eszköze pedig az Ige, azaz Istennek a Jézus Krisztusban kijelentett üdv akarata. Belmisszió és igehirdetés tulajdonképen nem egyéb, mint ugyanazon életnek két különböző megnyilatkozása, nem lényegükben, nem céljukban, hanem eszközeikben különböznek egymástól.

Imre Lajos --- In: Az Út --- (8) 1926 | 240-244 old.

A külmisszió gondolatának igazi fontosságára most kezd rájönni egyházunk s ezzel együtt felmerül a kérdés, hogyan tudjuk népünket ránevelni, hogy egész nagyságában és jelentőségében lássa ezt a kérdést. Nyilvánvaló, hogy az az állapot, mikor egy egyház a külmisszió kérdésével nem foglalkozik és az iránt nem érdeklődik, mindig a hanyatlás és visszaesés jele abban az egyházban.

Csefó Pál --- In: Az Út --- (1) 1923 | 96-97 old.

Belmissziói munka és az egyházi adminisztráció. Mindkettő az egyháznak — a hívő keresztyének üdvközösségének egy-egy munkaköre, élei megnyilvánulása. Ma már elismerjük, hogy mindkettő oly fontos, hogy az egyház saját kára nélkül egyiket sem nélkülözheti, de viszont egyik sem ölelheti fel külön-külön az egyház mindennemű ténykedéseit.

Andrews Lancelot --- In: Az Út --- (8) 1926 | 239-239 old.

Imádkozom-e, ha nem hétszer napjában, mint Dávid, de legalább háromszor, mint Dániel? Ha nem oly hosszan mint Salamon, de legalább oly röviden-e mint a publikánus?

Imre Lajos --- In: Az Út --- (8) 1926 | 237-238 old.

Általános a panasz a lelkipásztorok közt, hogy munkájuk sikere nem látszik és hiábavaló az a sok erőfeszítés, amit ezen a földön a reájuk bízott lelkek között végeznek egy olyan cél érdekében, mely olyan messze van, hogy képzeletünkkel elérni nem tudjuk.

Tavaszy Sándor --- In: Az Út --- (1) 1923 | 92-95 old.

Oly korban élünk, melyben minden érték devalválódott. A történelmi haladás abban fog állani, hogy bizonyos javak elértéktelenedése tovább fog zuhanni, de nagy erkölcsi javak
a magasba fognak szökni, hogy az ideiglenes sülyedés után még szikrázóbb fénnyel ragyogjanak a jók és a szentek egén. Azért újból és újból szembe kell néznünk történelmi multunkkal és újból kell értékelnünk, hogy azt, ami belső növekedésünkre szolgál, öntudatos telkekhez méltóan kiemeljük, megmentsük és egy mind magasabb életlehetőség szolgálatába állítsuk.

Makkai Sándor --- In: Az Út --- (1) 1923 | 91-92 old.

Igehirdetői munkánk közben gyakran megesik, hogy valamely textusban, amely megragadta a lelkünket, a központi érlelem világos látása mellett is, egy egy részlet, kifejezés vagy
szó nehézséget okoz, megállít és sokszor meg is akadályoz abban, hogy arról a textusról prédikálhassunk. Megkíséreljük e rovatunkban egyes ilyen „nehéz" textussal megviaskodott küzdelmünkről, kizárólag a gyakorlati (és nem irodalmiI) felhasználás céljából, testvéreinknak beszámolni.

N. N. --- In: Az Út --- (8) 1926 | 235-236 old.

Volt egyszer egy országban egy hatalmas rabló, aki az egész országot rettegtette gonosztetteivel. De egy idő múlva egyszer csak híre terjedt, hogy a rabló megszökött börtönéből. Élt ebben az időben egy kegyes keresztyén nő abban az országban, aki mikor a rabló dolgairól hallott, elgondolta, milyen jó volna, ha ezt a gonosz és elvetemült lelket az Isten evangéliuma számára meglehetne nyerni. Elhatározta tehát, hogy elmegy, felkeresi a rablót és beszél vele.

Káli Dénes --- In: Az Út --- (1) 1923 | 85-89 old.

Még csak néhány körfordulata az óramutatónak és mi elszéledünk gyülekezeteink felé. Gondoljunk reá, hogy minden lépésünk, minden szavunk egy láthatatlan cselekedetek könyvit megírásához hord adatokat. Mindaz nyomtalan marad, amely az ételért és ruházatért cselekedtünk, s csupán az fog benne maradni, jelentéktelen életünk felett fényesen foszforeszkálni, amivel a szenvedő, a meghalt és feltámadod Krisztust hirdettük!

Nagy Géza --- In: Az Út --- (8) 1926 | 231-234 old.

1. Jeremiás 1:19. A keresztyén ember élete harc nemcsak a saját bűneivel, hanem a bűnös emberekkel is, akik Krisztus országát megakarják rontani. Ezt a harcot csak az Űr segítségével tudjuk győzelmesen megküzdeni. Ennek a segítségnek a feltétele azonban az, hogy én is vele legyek, magamat az ő rendelkezésére bocsássam. Imádság. Atyám, szabadíts meg a gonosztól, de ha mégis ellenünk bocsátod azt, állj mellénk a Jézus erejével.

Imre Lajos --- In: Az Út --- (8) 1926 | 228-230 old.

Az utóbbi két hónapnak kétségtelenül legkiemelkedőbb eseménye egyházunk életében a Nagyenyeden szeptember 7—12. között tartott nagyhét, mely lelkészi kurzussal és konferenciával és utána nagygyűléssel volt összekötve. A mi egyházunk ez a fegyelem nélküli egyház, mely kezdi felfedezni azt, hogy nem illik sem feladatához, sem hitéhez, hogy épen a kálvinista egyházak legjellemzőbb vonása hogy, az öntudatos és határozott fegyelem hiányozzék belőle.

N.N. --- In: Az Út --- (1) 1923 | 81-83 old.

Az országos alkotmány reform, Az egyetemes egyházi adó, Munkába vett teendők,

N. N. --- In: Az Út --- (8) 1926 | 227-227 old.

A gyűjteményben megállapítható, hogy igazán értékes darabok foglalnak helyet. A kedvelt és ismert Halleluja című énekeskönyvből 31 van átvéve, tehát az énekek több mint fele, a többi a Hozsannából (6), az Evangélikus Gesangbuchból (5), Evangélikus Énekeskönyvből (5), Cantate Domino-ból (3). Találunk olyan énekeket köztük, melyeknek lefordítva bírására régen vágytunk.

Makkai Sándor --- In: Az Út --- (1) 1923 | 76-80 old.

Joh. Valentin Andrea a harmincéves háború alatt élt, kiváló evangélikus lelkész és nevelő Calcow városában annak a kornak egyik buzgóságban, hite mélységében és nevelési kérdések iránt érdeklődésben a legjobbak közé tartozó alakja. Munkája, melyből szemelvényeket közlünk „Pastoraltheologie in Versen" címet visel s 1619-ben jelent meg Strassburgban.

N. N. --- In: Az Út --- (8) 1926 | 226-227 old.

Ez a kis könyv nagyon szerencsés és hasznos kézikönyve mindazoknak, akik bibliakörök vezetésében tájékozódni akarnak. Az egész munkán a szerző tapasztalatainak és arra való vágyának jelei vonulnak végig, hogy a Bibliát minél közelebb hozzája lelkekhez.

Ziegler Ignatz --- 1887 | 17 old.

Ez a könyv Malakiás próféta könyvének egyéni fordítását és magyarázatát tartalmazza.

Tavaszy Sándor --- In: Az Út --- (1) 1923 | 69-76 old.

Ezeknek a soroknak az a feladata, hogy egy általános áttekintést nyújtson az utóbbi évek ama irodalmi alkotásai felett, amelyek a szorosabb értelemben vett szellemi tudományok
körébe tartoznak, vagy, hogy még jobban, főképen még helyesebben korlátozzuk szemlénk határait, áttekintést kívánunk adni azok fölött a theologiai és filozófiai művek fölött,
amelyek a mai súlyos és nehéz forgalmi viszonyok és a még súlyosabb és még nehezebb anyagi viszonyok között számunkra hozzáférhetőkké lettek.

Imre Lajos --- In: Az Út --- (8) 1926 | 225-226 old.

Hogy az unitárius egyházban, mely állandóan hangsúlyozza, hogy hívei szabad vallási meggyőződését nem korlátozza, most már a harmadik hitvallási írás jelenik meg, az idők jele, mely minden vallásos közösséget, egyházat és felekezetet hitének öntudatos bevallására előbb-utóbb kényszerít.

Pilder Mária --- In: Az Út --- (8) 1926 | 221-224 old.

A fellah-férfi pompás kényelemmel ül a széles nyeregben a szamár hátán. A lelkiismerete is teljesen tiszta, mert hogy is jutna eszébe egy szíriai parasztnak, hogy az becstelen dolog a a kicsi feleségét az égő napmelegben a fullasztó porban a szamár mögött futtatni. Egy európai turistacsapat találkozik velük, s mindenki meg van botránkozva e látványon. Azon tűnődnek, hogy vajon mit érezhet az a szegény nő s megállapítják, hogy türelme, béketűrése és szolgálatkészsége csodálatraméltó.

Pilder Mária --- In: Az Út --- (8) 1926 | 221-221 old.

Egy nagyon fontos kérdésre akarom fölhívni á figyelmeteket. Bizonyára még nem is gondolkoztatok azon, hogy milyen csodálatos kiváltságban van részetek akkor, amikor keresztyén ország szülöttei vagytok. Nem vagytok világosan tudatában annak, hogy mit köszönhetünk mi nők Jézusnak, mert soha sem néztetek bele azoknak az asszonyoknak az életébe, akik egy Jézus nélküli világnak a gyermekei.

Gönczy Lajos --- In: Az Út --- (8) 1926 | 210-220 old.

Milyen jó hinni, hogy az engem elhívó Isten és a bizalmukkal megajándékozó drága lelkek e koldus rongyokban is elfogadják a szerény, de tőlem egyedül kitelő ajándékot: alázatos hálámat, forró köszönetemet és hűséges felajánlkozásomat, melyet igaz lélekkel íme felkínálok.Az az irány is, amelybe e szolgálat betöltésére el kell indulnom, előre meg van szabva professzori megbízatásomban, amely két, sokszor egymástól messzire kígyózó ösvényből kell, hogy egyetlen úttá szélesedjék. Az egyik a tudományos-elméleti, a másik a gyakorlati-nevelői munka.

Imre Lajos --- In: Az Út --- (1) 1923 | 59-68 old.

Örömmel konstatálható, hogy, akár az lgazgató tanács körlevelének, akár másnak indítására, naponkent több és több vélemény hangzik el erről a kérdésről, egy, vagy más
vonatkozásban.Hangoztatni próbáltam az a komoly meggyőződésemet, hogy a belmisszió, vagy az ilyen néven megjelölt tevékenységek, a lehető legaktuálisabb és legégetőbb kérdése az egyházunk jövendőjének, melyet föltétlenül meg,kell bolygatni és úgy, ahogy tudjuk, meg is kell oldani.

Mátyás Ernő --- In: Az Út --- (8) 1926 | 204-209 old.

Russel tanításaira nézve azonban az a mindenekfelett jellemző, hogy azokban nemcsak Ígéretek vannak fűzve a hívők számára az örök életre, hanem számára, meg van fejtve az

N.N. --- In: Az Út --- (1) 1923 | 57-58 old.

Az egyházfegyelem egyike azoknak a jellemvonásoknak, melyeket az idők folyamán magunktól elveteltünk, noha kálvinista karakterünk egyik speciális vonása volt, mint ahogyan lemondtunk a bibliaolvasásról és lemondtunk arról, hogy híveinktől évenként egyszeri templomba járáson kívül egyházunkhoz való tartozásuk más bizonyítékát is megkívánjuk. Ma azonban az erdélyi magyar kálvinista egyház válaszúton van.

N. N. --- In: Az Út --- (8) 1926 | 196-203 old.

A romániai magyar református egyházat, mely hitében a II. helvét Hitvallás és Heidelbergi Káté alapján áll, szervezetében és igazgatásában a zsinat-presbiteri elveket alkalmazza, alkotják minden, Románia területén élő, magyar nemzetiségű egyénekből álló egyházközségek melyek tagjai ezen egyház szertartásai szerint és hitében kereszteltettek meg, hitükről a konfirmációban vallást tettek és ezen anyaszentegyház hite és szabályai szerint élnek.

Mátyás Ernő --- In: Az Út --- (1) 1923 | 53-57 old.

A Biblia a maga puszta szövegével sok részében még ma is rejtett világ számunkra, amelyet kellőleg nem értünk, egy kincses bánya, amelynek gazdagsága azonban részben még feltáratlan, azért ha mindig fontos kérdése volt irodalmunknak egy bibliai kommentár készítése, sohasem volt ez a szókséglet égetőbb, mint ma. E nagy horderejű jérdés továbbvitelét akarja szolgálni az alább közölt tervezet is.

Járosi Andor --- In: Az Út --- (8) 1926 | 192-195 old.

Kétszázötven esztendeje halt meg az evangéliumi protestantizmusnak Luther s a református Tersteegen mellett legnagyobb egyházi énekköltője: Paul Gerhardt. Énekei közül egy párat az erdélyi református egyházi énekeskönyvben, az „Ifjú Erdély" által kiadott pompás gyűjteményben s az erdélyi protestánsok által is szeretettel használt Hozsannában is találunk. A magyar evangélikusok énekeskönyvei bármelyikének rendesen a törzsét teszik a Gerhardt énekei. Egy bizonyos, hogy valamennyi protestáns énekeskönyv legszebb darabjai s legszívesebben énekelt énekei közé tartoznak.

Pages