Digitális archívum

Összesen 1097 találat. Ezen az oldalon a(z) 151 - 180 címek láthatók.
V. Á. --- In: Az Út --- (8) 1926 | 266-270 old.

1. Isten Báránya. Jel 5:12. Ez a bibliai kifejezés a Jézus mennyei dicsőségét és a mi megváltatásunk boldogító igazságát foglalja össze. A tisztaság, szentség, a tökéletes bűntelenségben és az isteni javakban csak Ő olyan gazdag, hogy a bűnös emberiség javára a váltságdíját lefizesse. Az Isten Báránya elvette a világ bűneit, tehát a mérhetetlen lelki gazdagság az enyém is. Ima: Atyám! könyörgöm, hogy a Te Lelked által az én életemben is tedd hatékonnyá a Bárány vérét, hogy Őt én is méltóképpen dicsőíthessem.

Imre Lajos --- In: Az Út --- (1) 1923 | 116-119 old.

Hangsúlyoznunk kell azt a gondolatot, hogy a vasárnapi iskolai munka mind nagyobb és nagyobb teret van hivatva betölteni egyházközségeinkben, ha egyáltalában adunk valamit
arra, hogy népünk vallásos éleiének fejlődésére befolyást gyakoroljunk. A felekezeti iskola, még ha minden lehetőségét kihasználjuk is, nem tartalmaz elegendő munkateret e tekintetben, s föltétlenül szükséges, hogy az intézményes munka pillére mellé minden erőnkkel igyekezzünk kiépíteni a szabad építő munka pillérét, melynek egyik fontos köve a vasárnapi iskola is.

Donald Frauser --- In: Az Út --- (8) 1926 | 260-265 old.

Nagy Szél haldoklott. Tulajdonképen nem ez volt apjától kapott neve. Időnként viharos élete alatt nevet cserélt, valami új néven nevezvén magát. A kunyhóbán síró asszonyok tolongtak, akik közül az egyiknek karjaiba hanyatlott, hogy kilehelje lelkét. Főembere is
ott volt, kérdezvén tőle az öntudat pillanataiban, mi történjék vagyonával, kit nevezett meg utódjául és végül a legborzasztóbb, ki babonázta meg őt, hogy ilyen rettentő véget érjen.

N. N. --- In: Az Út --- (1) 1923 | 113-115 old.

Mindig valami csodálatosan mély titokzatosságot éreztem az alkonyai csöndjéből. A legkedvesebb óráim azok voltak, ha csöndes estén felmentem egy hegyre a falu fölé s megálltam ott akkor, mikor az alkony kezdi a maga barna szárnyait teregetni a házakra.

Makkai Sándor --- In: Az Út --- (1) 1923 | 109-112 old.

Az első, megszokott, nagyon a szívünkhöznőtt és kétségtelenül történetileg indokolt felfogás, amely jelenleg teljes mértékben uralkodik is, az, hogy a mi egyházunk a magyar kisebbség kultúrájának s e kultúra hivatásos szervezetének, az iskolarendszernek őre, letéteményese és fenntartója. Az egyház e felfogás szerint oktató- és nevelőintézmény s mindenek felett nemzeti jellegű és kulturális tendenciájú tényezője a magyar kisebbség életének.

Pilder Mária --- In: Az Út --- (8) 1926 | 258-260 old.

A vasárnap megszentelése elsősorban az asszonyok különös feladata, — de mindenek előtt a papnék egyik legdrágább kötelessége. Más asszonyok férje azon napon pihen, a papné ura aznap dolgozik a legtöbbet. Épp azért különösen fontos, hogy azalatt a pár rövidke óra alatt, amit otthon tölthet a pap, egészen zavartalan szentségben érezhesse meg a vasárnap csendes békességét a maga otthonában. Ünnepi csend — ez kell legyen a papi házak vasárnapjának legfőbb jellemvonása.

Tavaszy Sándor --- In: Az Út --- (8) 1926 | 251-257 old.

Valójában nem történt más egyéb ezen a napon, mint csupán annyi, hogy Luther Márton tiszteletes atya, a szabad művészetek és a Szent Teológia mestere, a wittenbergi egyetem rendes tanára „az igazság szeretetétől és kiderítésének vágyától indíttatva" 95 vitatételt szegezett ki a wittenbergi vártemplom kapujára. A reformáció nem emberi mű, de a diadalmas Isten diadalmas harca az Ő dicsősége megkárosítói ellen.

Tőkés József --- In: Az Út --- (1) 1923 | 105-108 old.

A belmissziói munka feladata az, hogy az Isten ígéjét az emberek lelkéhez közel vigye és az emberek életét az Isten igéjének befolyása alá helyezze. A keresztyén egyházban egységesen és egyetemesen kialakult szokás szerint az Isten igéje a templomban hirdettetik. Az egyházi tevékenységnek ez a középpontja és így minden munkának, melyet az egyház végez, e körül kell csoportosulnia és ezt kell kiegészítenie.

Vásárhelyi János --- In: Az Út --- (1) 1923 | 102-105 old.

A belmisszió és pásztoráció viszonyát, egymásra való áldásos hatását akkor tudjuk helyesen méltatni, ha világosan magunk elé állítjuk azon feladatokat, melyeknek betöltését mindkettő magáénak vallja. A belmisszió célja a nép egészének a megmentése a kor Krisztusellenes hatalmainak befolyásától, a népélet áthatása az Evangélium erőivel, a keresztyén léleknek megújulása által a keresztyén világ Istennek szentelése, hogy így a világ Istenországa megvalósításának felséges munketere lehessen.

Kádár Géza --- In: Az Út --- (1) 1923 | 99-102 old.

A legalacsonyabb iskolai típus a vallásos nevelésre az óvoda. Itt rendszeres iskolai vallástanításról szó sem lehet ugyan, de mégis mindent megteszünk már itt is arra, hogy az óvodát keresztény levegő töltse be s azt lélegzeljen ott a gyermek észrevétlenül. Itt a belmissziói tevékenység abban áll, hogy a gyermekek által a családi hajlékból hozott vallásos képzeteket tisztítjuk, helyes irányba tereljük az óvónő keresztyén szellemű működése és személyisége által.

Mátyás Ernő --- In: Az Út --- (8) 1926 | 244-250 old.

A szekták általános jellemző vonásainak ismertetése révén közvetlen veszély hiánya esetén rámutattunk a preventív védekezés módjaira, most kérdezzük azt, hogy miképen védekezzünk a szekták ellen abban az esetben, ha azok meglevő veszedelmet jelentenek egyházunkban? E tekintetben mindenekelőtt meg kell állapítanunk bizonyos általános módjait a védekezésnek s elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy a szektákkal szemben való minden munkánkat és küzdelmünket a szeretet kell, hogy áthassa, azt kívánja keresztyén vallásunk tartalma és ezt kívánja a szekták lelki karaktere.

Gönczy Lajos --- In: Az Út --- (1) 1923 | 99-99 old.

Mind a kettőnek célja azonos: a gyülekezetnek építése. Ez a cél különbözteti meg az igehirdetést a világi szónoklástól, ez a belmissziói munkát az egyesek és az összesség testi-lelki javát célzó más társadalmi munkától. Ennek az építésnek a végcélja az Istenországának realizálása, eszköze pedig az Ige, azaz Istennek a Jézus Krisztusban kijelentett üdv akarata. Belmisszió és igehirdetés tulajdonképen nem egyéb, mint ugyanazon életnek két különböző megnyilatkozása, nem lényegükben, nem céljukban, hanem eszközeikben különböznek egymástól.

Imre Lajos --- In: Az Út --- (8) 1926 | 240-244 old.

A külmisszió gondolatának igazi fontosságára most kezd rájönni egyházunk s ezzel együtt felmerül a kérdés, hogyan tudjuk népünket ránevelni, hogy egész nagyságában és jelentőségében lássa ezt a kérdést. Nyilvánvaló, hogy az az állapot, mikor egy egyház a külmisszió kérdésével nem foglalkozik és az iránt nem érdeklődik, mindig a hanyatlás és visszaesés jele abban az egyházban.

Csefó Pál --- In: Az Út --- (1) 1923 | 96-97 old.

Belmissziói munka és az egyházi adminisztráció. Mindkettő az egyháznak — a hívő keresztyének üdvközösségének egy-egy munkaköre, élei megnyilvánulása. Ma már elismerjük, hogy mindkettő oly fontos, hogy az egyház saját kára nélkül egyiket sem nélkülözheti, de viszont egyik sem ölelheti fel külön-külön az egyház mindennemű ténykedéseit.

Andrews Lancelot --- In: Az Út --- (8) 1926 | 239-239 old.

Imádkozom-e, ha nem hétszer napjában, mint Dávid, de legalább háromszor, mint Dániel? Ha nem oly hosszan mint Salamon, de legalább oly röviden-e mint a publikánus?

Imre Lajos --- In: Az Út --- (8) 1926 | 237-238 old.

Általános a panasz a lelkipásztorok közt, hogy munkájuk sikere nem látszik és hiábavaló az a sok erőfeszítés, amit ezen a földön a reájuk bízott lelkek között végeznek egy olyan cél érdekében, mely olyan messze van, hogy képzeletünkkel elérni nem tudjuk.

Tavaszy Sándor --- In: Az Út --- (1) 1923 | 92-95 old.

Oly korban élünk, melyben minden érték devalválódott. A történelmi haladás abban fog állani, hogy bizonyos javak elértéktelenedése tovább fog zuhanni, de nagy erkölcsi javak
a magasba fognak szökni, hogy az ideiglenes sülyedés után még szikrázóbb fénnyel ragyogjanak a jók és a szentek egén. Azért újból és újból szembe kell néznünk történelmi multunkkal és újból kell értékelnünk, hogy azt, ami belső növekedésünkre szolgál, öntudatos telkekhez méltóan kiemeljük, megmentsük és egy mind magasabb életlehetőség szolgálatába állítsuk.

Makkai Sándor --- In: Az Út --- (1) 1923 | 91-92 old.

Igehirdetői munkánk közben gyakran megesik, hogy valamely textusban, amely megragadta a lelkünket, a központi érlelem világos látása mellett is, egy egy részlet, kifejezés vagy
szó nehézséget okoz, megállít és sokszor meg is akadályoz abban, hogy arról a textusról prédikálhassunk. Megkíséreljük e rovatunkban egyes ilyen „nehéz" textussal megviaskodott küzdelmünkről, kizárólag a gyakorlati (és nem irodalmiI) felhasználás céljából, testvéreinknak beszámolni.

N. N. --- In: Az Út --- (8) 1926 | 235-236 old.

Volt egyszer egy országban egy hatalmas rabló, aki az egész országot rettegtette gonosztetteivel. De egy idő múlva egyszer csak híre terjedt, hogy a rabló megszökött börtönéből. Élt ebben az időben egy kegyes keresztyén nő abban az országban, aki mikor a rabló dolgairól hallott, elgondolta, milyen jó volna, ha ezt a gonosz és elvetemült lelket az Isten evangéliuma számára meglehetne nyerni. Elhatározta tehát, hogy elmegy, felkeresi a rablót és beszél vele.

Káli Dénes --- In: Az Út --- (1) 1923 | 85-89 old.

Még csak néhány körfordulata az óramutatónak és mi elszéledünk gyülekezeteink felé. Gondoljunk reá, hogy minden lépésünk, minden szavunk egy láthatatlan cselekedetek könyvit megírásához hord adatokat. Mindaz nyomtalan marad, amely az ételért és ruházatért cselekedtünk, s csupán az fog benne maradni, jelentéktelen életünk felett fényesen foszforeszkálni, amivel a szenvedő, a meghalt és feltámadod Krisztust hirdettük!

Nagy Géza --- In: Az Út --- (8) 1926 | 231-234 old.

1. Jeremiás 1:19. A keresztyén ember élete harc nemcsak a saját bűneivel, hanem a bűnös emberekkel is, akik Krisztus országát megakarják rontani. Ezt a harcot csak az Űr segítségével tudjuk győzelmesen megküzdeni. Ennek a segítségnek a feltétele azonban az, hogy én is vele legyek, magamat az ő rendelkezésére bocsássam. Imádság. Atyám, szabadíts meg a gonosztól, de ha mégis ellenünk bocsátod azt, állj mellénk a Jézus erejével.

Imre Lajos --- In: Az Út --- (8) 1926 | 228-230 old.

Az utóbbi két hónapnak kétségtelenül legkiemelkedőbb eseménye egyházunk életében a Nagyenyeden szeptember 7—12. között tartott nagyhét, mely lelkészi kurzussal és konferenciával és utána nagygyűléssel volt összekötve. A mi egyházunk ez a fegyelem nélküli egyház, mely kezdi felfedezni azt, hogy nem illik sem feladatához, sem hitéhez, hogy épen a kálvinista egyházak legjellemzőbb vonása hogy, az öntudatos és határozott fegyelem hiányozzék belőle.

N.N. --- In: Az Út --- (1) 1923 | 81-83 old.

Az országos alkotmány reform, Az egyetemes egyházi adó, Munkába vett teendők,

N. N. --- In: Az Út --- (8) 1926 | 227-227 old.

A gyűjteményben megállapítható, hogy igazán értékes darabok foglalnak helyet. A kedvelt és ismert Halleluja című énekeskönyvből 31 van átvéve, tehát az énekek több mint fele, a többi a Hozsannából (6), az Evangélikus Gesangbuchból (5), Evangélikus Énekeskönyvből (5), Cantate Domino-ból (3). Találunk olyan énekeket köztük, melyeknek lefordítva bírására régen vágytunk.

Makkai Sándor --- In: Az Út --- (1) 1923 | 76-80 old.

Joh. Valentin Andrea a harmincéves háború alatt élt, kiváló evangélikus lelkész és nevelő Calcow városában annak a kornak egyik buzgóságban, hite mélységében és nevelési kérdések iránt érdeklődésben a legjobbak közé tartozó alakja. Munkája, melyből szemelvényeket közlünk „Pastoraltheologie in Versen" címet visel s 1619-ben jelent meg Strassburgban.

N. N. --- In: Az Út --- (8) 1926 | 226-227 old.

Ez a kis könyv nagyon szerencsés és hasznos kézikönyve mindazoknak, akik bibliakörök vezetésében tájékozódni akarnak. Az egész munkán a szerző tapasztalatainak és arra való vágyának jelei vonulnak végig, hogy a Bibliát minél közelebb hozzája lelkekhez.

Ziegler Ignatz --- 1887 | 17 old.

Ez a könyv Malakiás próféta könyvének egyéni fordítását és magyarázatát tartalmazza.

Tavaszy Sándor --- In: Az Út --- (1) 1923 | 69-76 old.

Ezeknek a soroknak az a feladata, hogy egy általános áttekintést nyújtson az utóbbi évek ama irodalmi alkotásai felett, amelyek a szorosabb értelemben vett szellemi tudományok
körébe tartoznak, vagy, hogy még jobban, főképen még helyesebben korlátozzuk szemlénk határait, áttekintést kívánunk adni azok fölött a theologiai és filozófiai művek fölött,
amelyek a mai súlyos és nehéz forgalmi viszonyok és a még súlyosabb és még nehezebb anyagi viszonyok között számunkra hozzáférhetőkké lettek.

Imre Lajos --- In: Az Út --- (8) 1926 | 225-226 old.

Hogy az unitárius egyházban, mely állandóan hangsúlyozza, hogy hívei szabad vallási meggyőződését nem korlátozza, most már a harmadik hitvallási írás jelenik meg, az idők jele, mely minden vallásos közösséget, egyházat és felekezetet hitének öntudatos bevallására előbb-utóbb kényszerít.

Pilder Mária --- In: Az Út --- (8) 1926 | 221-224 old.

A fellah-férfi pompás kényelemmel ül a széles nyeregben a szamár hátán. A lelkiismerete is teljesen tiszta, mert hogy is jutna eszébe egy szíriai parasztnak, hogy az becstelen dolog a a kicsi feleségét az égő napmelegben a fullasztó porban a szamár mögött futtatni. Egy európai turistacsapat találkozik velük, s mindenki meg van botránkozva e látványon. Azon tűnődnek, hogy vajon mit érezhet az a szegény nő s megállapítják, hogy türelme, béketűrése és szolgálatkészsége csodálatraméltó.

Pages