Digitális archívum

Összesen 135 találat. Ezen az oldalon a(z) 1 - 30 címek láthatók.
N. N. --- In: Református Szemle --- (100) 2007 | 698-699 old.
Juhász Tamás --- In: Református Szemle --- (100) 2007 | 692-698 old.
Márton János --- In: Református Szemle --- (106) 2013 | 328-330 old.
Kulcsár Árpád --- In: Református Szemle --- (107) 2014 | 570-573 old.
Juhász Tamás --- In: Református Szemle --- (108) 2015 | 433-439 old.
Papp György --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 217-226 old.
Vitus-Bulbuk István --- In: Református Szemle --- (111) 2018 | 103-120 old.
Visky Sándor Béla --- In: Református Szemle --- (111) 2018 | 36-46 old.

This paper is an analysis of the text entitled Pardonner?, published in 1971 by the French philosopher Vladimir Jankélévitch. This paper is, to a certain extent, a counterpoint, to Jankélévitch’s earlier writing, Le Pardon (1967). This earlier publication is a calm indicative, while the later publication poses a question: Pardonner?

Kovács Krisztián --- In: Református Szemle --- (111) 2018 | 25-35 old.

Az 1989-es demokratikus átalakulás után a magyarországi egyházak azzal szembesültek, hogy megváltozott társadalmi pozíciójuk. Az egyházak mellőzöttsége megszűnt, de egyáltalán nem voltak felkészülve arra, hogy megtalálják helyüket a civil társadalomban. Különösen nehéz helyzete volt a gyülekezeteknek, amelyeknek szembe kellett nézniük a népegyház meggyengült struktúrájával. Az egyház csak akkor képes helytállani a civil társadalomban, ha komoly társadalmi elkötelezettséget tanúsít, és hűségesen közvetíti az evangélium üzenetét. Az egyháznak kezdeményező szerepet kell vállalnia.

Visky Sándor Béla --- In: Református Szemle --- (110) 2017 | 619-631 old.

This paper examines the issue of absolution by Vladimir Jankélévitch. The absolving party’s role is to discover the cause external to man, deep down beneath human malice, which motivates the criminal actions. With an investigator’s zeal, an answer is sought to the question of “unde malum”? The old answer comes from dualism: the negative transcendent force, Satan, is the source of all sins. If there is an explanation, sin is mitigated and rage is attenuated, therefore explanations must be found. So one needs to explain – and this absolves one from all obligations of forgiveness.

Ledán M. István --- In: Református Szemle --- (110) 2017 | 268-280 old.
Tőkés István --- In: Református Szemle --- (110) 2017 | 165-170 old.

Szentlélekről lévén szó, azzal a legyőzhetetlen akadállyal találkozunk, hogy lehetetlen a szokásos értelemben vett beszédmód. Nem beszélhetünk róla sem úgy, mint emberről, sem úgy, mint látható tárgyról, ugyanis emberi tapasztalati világunkon kívül esik. Itt különösképpen igaz a Kálvin megállapítása, hogy véges nem foghatja föl a végtelent.

Geréb Pál --- In: Református Szemle --- (110) 2017 | 13-118 old.

Miért nem képes az ember a közösségre? Ha pedig nem képes, miért nem tud élni közösség nélkül? Hogyan vezeti vissza Isten az embert a maga és embertársai közösségébe? Ez az 1947- ben, tehát a második világháború után készült magántanári dolgozat a Biblia alapján keres feleletet az előbbi kérdésekre, és a következő lépéseken végighaladva kísérel meg teológiai választ adni a közösség kérdéskörére:
1. Isten úgy alkotta meg az embert, hogy emberi mivoltának lényege a szeretetközösség legyen Istennel és embertársával.

Kozák Péter --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 663-690 old.

Paul Tillich újraértelmezte a kereszténységet a korreláció módszerének megfelelően. Fel kell tennünk a kérdést, hogy ezzel a gigantikus vállalkozással valóban sikerült-e megőrizni a kereszténységet eredeti formájában. Megpróbálom bebizonyítani, hogy a hagyományos és a Tillichi teológia között jelentős eltérés tapasztalható, különösen a történeti Jézus kérdésével, az ontológiai fogalmak és az "inkarnáció" használatával kapcsolatban.

Papp György --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 523-541 old.

A tanulmány záró részében a reformáció korszakából (Erasmus, Calvin, Bullinger, II. Helvét Hitvallás, Heidelbergi Káté, Szegedi Kis István) a legfontosabb dichotómikus és trichotomikus antropológiai modellek állnak, és a 20. századi antropológiai szemlélet szintézise a század teológiája (Karl Barth, Wolfhart Pannenberg, Cullmann Oscar, Sebestyén Jenő, Török István, Gaál Botond és mások). A történeti bemutatásra vonatkozó következtetést az antropológiai vizsgálatok eredményeinek más teológiai területekre való alkalmazására vonatkozó lehetőségek vizsgálata követte.

Papp György --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 401-418 old.

Ez a cikk az emberi személy dichotómiájára és trichotómiájára vonatkozik. A bibliai fogalmak korábbi szemantikai elemzését követően (a Református Szemle 105.3 (2015) című közleményében a jelen tanulmány az olvasót a korai egyház legfontosabb szerzői számára a teológiai antropológia jelentőségére vezeti.

Visky Sándor Béla --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 169-190 old.

Ez a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy Jankélévitch erkölcsi filozófiájában a megbocsátás problémája kétértelmű vagy inkább a szerzőnek kétértelmű hozzáállása van a megbocsátáshoz.

Mórocz Bora --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 68-70 old.

A cikk szerzője bemutatja Dietrich Bonhoeffer: Etika. Útkészítés és bevonulás. könyvét, amit Visky S. Béla fordított le.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 55-67 old.

Huszti Andrást, Nádudvari Pétert és Makfalvi Józsefet a szakirodalom az univerzalista tanok vagy más néven a remonstráns teológia erdélyi követőjeként tartja számon. Huszti András és Nádudvari Péter története többé-kevésbé már feldolgozott, de ezekből éppen teológiai tévelygésük pontos rekonstruálása maradt ki. Makfalvi Józsefről viszont keveset tudunk. Róla csupán néhány közlemény jelent meg, s így neve szinte ismeretlen a szakirodalomban.

Visky Sándor Béla --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 37-54 old.

Feltételezésünk szerint Jankélévitch megbocsátásfogalmának a helyenként megmutatkozó inkoherenciája összefüggésben van metafizikájának belső ellentmondásaival. A következőkben azt kívánjuk feltárni, hogy vajon megalapozott-e ez az elgondolás?

Fekete Károly --- In: Református Szemle --- (108) 2015 | 597-602 old.

Ravasz László Homiletikája egyrészt sikertörténet, mert teológiatörténeti mérföldkő, és 100 éven át mértékadó munka volt, mert az építő teológiai irányból táplálkozott; és még ma is mértékadó a maga módján.

Csendes László --- In: Református Szemle --- (108) 2015 | 534-561 old.

A totális rendszerek mintegy ötven esztendeje alatt Romániában nem alakulhatott ki a társadalmi dialógus kultúrája, nem jöhetett létre az erőtér, amelyet a szociológusok „civil szférának” szoktak nevezni.

Hermán M. János --- In: Református Szemle --- (108) 2015 | 522-533 old.

E tanulmány azzal a céllal követi a Genfi Káté útját, hogy a fellelhető nyomoknak, de főleg a fordításoknak köszönhetően jelezhessük, hogy mikor jelenhettek meg a „kálvini vonások a magyarság lelki arcán".

Kovács Ábrahám --- In: Református Szemle --- (108) 2015 | 387-403 old.

Ebben a tanulmányban szeretném röviden bemutatni a keresztyénség három alapvető hozzáállását más vallásokhoz, és rávilágítani a vallásközi párbeszéd és az összehasonlító vallásteológia kérdéseire. Ezek után a posztliberális teológia George Lindbeck által jelzett felfogásának újszerűségét és annak kritikai értékelését mutatom be.

Mózes András --- 1942 | 114 old.

A román reformáció kérdésével, gyakorló-lelkipásztori és vallás-tanító-lelkészi súlyos elfoglaltságom mellett, éveken át foglalkoztam. Közben a kérdés összefoglalása és tisztázása érdekében komoly munkák jelentek meg, de ezek dacára sem tartottam feleslegesnek jelen dolgozatomat elkészíteni és közreadni.

Frank Sawyer --- In: Az Út --- (31) 2005 | 5-21 old.
Tavaszy Sándor --- In: Az Út --- (8) 1926 | 289-292 old.

A régi keresztyén teológia Isten megismerésének három útját jelölte meg: a)via emintiae: mindaz, ami az emberben, mint tulajdonság bizonyos mértékig megvan, Istenben rendkívüli mértékben feltalálható; b)via negationis: minden véges emberit tagadunk Istenben, vagyis ha mi teremtmények függők vagyunk, Ő független; c)via causalitatis: minden oksoron keresztül el lehet jutni az utolsó, végső okhoz, Istenhez. Isten megismerésének újabb útja és módja az, amelyet a liberális kritikai teológia követett, a vallásos tudaton át való megismerés.Ezt az utat különösen Schleiermacher verte.

Mátyás Ernő --- In: Az Út --- (8) 1926 | 244-250 old.

A szekták általános jellemző vonásainak ismertetése révén közvetlen veszély hiánya esetén rámutattunk a preventív védekezés módjaira, most kérdezzük azt, hogy miképen védekezzünk a szekták ellen abban az esetben, ha azok meglevő veszedelmet jelentenek egyházunkban? E tekintetben mindenekelőtt meg kell állapítanunk bizonyos általános módjait a védekezésnek s elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy a szektákkal szemben való minden munkánkat és küzdelmünket a szeretet kell, hogy áthassa, azt kívánja keresztyén vallásunk tartalma és ezt kívánja a szekták lelki karaktere.

Imre Lajos --- In: Az Út --- (8) 1926 | 225-226 old.

Hogy az unitárius egyházban, mely állandóan hangsúlyozza, hogy hívei szabad vallási meggyőződését nem korlátozza, most már a harmadik hitvallási írás jelenik meg, az idők jele, mely minden vallásos közösséget, egyházat és felekezetet hitének öntudatos bevallására előbb-utóbb kényszerít.

Oldal