Digitális archívum

Összesen 122 találat. Ezen az oldalon a(z) 1 - 30 címek láthatók.
Ledán M. István --- In: Református Szemle --- (110) 2017 | 268-280 old.
Tőkés István --- In: Református Szemle --- (110) 2017 | 165-170 old.

Szentlélekről lévén szó, azzal a legyőzhetetlen akadállyal találkozunk, hogy lehetetlen a szokásos értelemben vett beszédmód. Nem beszélhetünk róla sem úgy, mint emberről, sem úgy, mint látható tárgyról, ugyanis emberi tapasztalati világunkon kívül esik. Itt különösképpen igaz a Kálvin megállapítása, hogy véges nem foghatja föl a végtelent.

Geréb Pál --- In: Református Szemle --- (110) 2017 | 13-118 old.

Miért nem képes az ember a közösségre? Ha pedig nem képes, miért nem tud élni közösség nélkül? Hogyan vezeti vissza Isten az embert a maga és embertársai közösségébe? Ez az 1947- ben, tehát a második világháború után készült magántanári dolgozat a Biblia alapján keres feleletet az előbbi kérdésekre, és a következő lépéseken végighaladva kísérel meg teológiai választ adni a közösség kérdéskörére:
1. Isten úgy alkotta meg az embert, hogy emberi mivoltának lényege a szeretetközösség legyen Istennel és embertársával.

Kozák Péter --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 663-690 old.

Paul Tillich újraértelmezte a kereszténységet a korreláció módszerének megfelelően. Fel kell tennünk a kérdést, hogy ezzel a gigantikus vállalkozással valóban sikerült-e megőrizni a kereszténységet eredeti formájában. Megpróbálom bebizonyítani, hogy a hagyományos és a Tillichi teológia között jelentős eltérés tapasztalható, különösen a történeti Jézus kérdésével, az ontológiai fogalmak és az "inkarnáció" használatával kapcsolatban.

Papp György --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 523-541 old.

A tanulmány záró részében a reformáció korszakából (Erasmus, Calvin, Bullinger, II. Helvét Hitvallás, Heidelbergi Káté, Szegedi Kis István) a legfontosabb dichotómikus és trichotomikus antropológiai modellek állnak, és a 20. századi antropológiai szemlélet szintézise a század teológiája (Karl Barth, Wolfhart Pannenberg, Cullmann Oscar, Sebestyén Jenő, Török István, Gaál Botond és mások). A történeti bemutatásra vonatkozó következtetést az antropológiai vizsgálatok eredményeinek más teológiai területekre való alkalmazására vonatkozó lehetőségek vizsgálata követte.

Papp György --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 401-418 old.

Ez a cikk az emberi személy dichotómiájára és trichotómiájára vonatkozik. A bibliai fogalmak korábbi szemantikai elemzését követően (a Református Szemle 105.3 (2015) című közleményében a jelen tanulmány az olvasót a korai egyház legfontosabb szerzői számára a teológiai antropológia jelentőségére vezeti.

Visky Sándor Béla --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 169-190 old.

Ez a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy Jankélévitch erkölcsi filozófiájában a megbocsátás problémája kétértelmű vagy inkább a szerzőnek kétértelmű hozzáállása van a megbocsátáshoz.

N.N. --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 68-70 old.

A cikk szerzője bemutatja Dietrich Bonhoeffer: Etika. Útkészítés és bevonulás. könyvét, amit Visky S. Béla fordított le.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 55-67 old.

Huszti Andrást, Nádudvari Pétert és Makfalvi Józsefet a szakirodalom az univerzalista tanok vagy más néven a remonstráns teológia erdélyi követőjeként tartja számon. Huszti András és Nádudvari Péter története többé-kevésbé már feldolgozott, de ezekből éppen teológiai tévelygésük pontos rekonstruálása maradt ki. Makfalvi Józsefről viszont keveset tudunk. Róla csupán néhány közlemény jelent meg, s így neve szinte ismeretlen a szakirodalomban.

Visky Sándor Béla --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 37-54 old.

Feltételezésünk szerint Jankélévitch megbocsátásfogalmának a helyenként megmutatkozó inkoherenciája összefüggésben van metafizikájának belső ellentmondásaival. A következőkben azt kívánjuk feltárni, hogy vajon megalapozott-e ez az elgondolás?

Fekete Károly --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 597-602 old.

Ravasz László Homiletikája egyrészt sikertörténet, mert teológiatörténeti mérföldkő, és 100 éven át mértékadó munka volt, mert az építő teológiai irányból táplálkozott; és még ma is mértékadó a maga módján.

Csendes László --- In: Református Szemle --- (108) 2015 | 534-561 old.

A totális rendszerek mintegy ötven esztendeje alatt Romániában nem alakulhatott ki a társadalmi dialógus kultúrája, nem jöhetett létre az erőtér, amelyet a szociológusok „civil szférának” szoktak nevezni.

Hermán M. János --- In: Református Szemle --- (108) 2015 | 522-533 old.

E tanulmány azzal a céllal követi a Genfi Káté útját, hogy a fellelhető nyomoknak, de főleg a fordításoknak köszönhetően jelezhessük, hogy mikor jelenhettek meg a „kálvini vonások a magyarság lelki arcán".

Kovács Ábrahám --- In: Református Szemle --- (108) 2015 | 387-403 old.

Ebben a tanulmányban szeretném röviden bemutatni a keresztyénség három alapvető hozzáállását más vallásokhoz, és rávilágítani a vallásközi párbeszéd és az összehasonlító vallásteológia kérdéseire. Ezek után a posztliberális teológia George Lindbeck által jelzett felfogásának újszerűségét és annak kritikai értékelését mutatom be.

Mózes András --- 1942 | 114 old.

A román reformáció kérdésével, gyakorló-lelkipásztori és vallás-tanító-lelkészi súlyos elfoglaltságom mellett, éveken át foglalkoztam. Közben a kérdés összefoglalása és tisztázása érdekében komoly munkák jelentek meg, de ezek dacára sem tartottam feleslegesnek jelen dolgozatomat elkészíteni és közreadni.

Frank Sawyer --- In: Az Út --- (31) 2005 | 5-21 old.
Tavaszy Sándor --- In: Az Út --- (8) 1926 | 289-292 old.

A régi keresztyén teológia Isten megismerésének három útját jelölte meg: a)via emintiae: mindaz, ami az emberben, mint tulajdonság bizonyos mértékig megvan, Istenben rendkívüli mértékben feltalálható; b)via negationis: minden véges emberit tagadunk Istenben, vagyis ha mi teremtmények függők vagyunk, Ő független; c)via causalitatis: minden oksoron keresztül el lehet jutni az utolsó, végső okhoz, Istenhez. Isten megismerésének újabb útja és módja az, amelyet a liberális kritikai teológia követett, a vallásos tudaton át való megismerés.Ezt az utat különösen Schleiermacher verte.

Mátyás Ernő --- In: Az Út --- (8) 1926 | 244-250 old.

A szekták általános jellemző vonásainak ismertetése révén közvetlen veszély hiánya esetén rámutattunk a preventív védekezés módjaira, most kérdezzük azt, hogy miképen védekezzünk a szekták ellen abban az esetben, ha azok meglevő veszedelmet jelentenek egyházunkban? E tekintetben mindenekelőtt meg kell állapítanunk bizonyos általános módjait a védekezésnek s elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy a szektákkal szemben való minden munkánkat és küzdelmünket a szeretet kell, hogy áthassa, azt kívánja keresztyén vallásunk tartalma és ezt kívánja a szekták lelki karaktere.

Imre Lajos --- In: Az Út --- (8) 1926 | 225-226 old.

Hogy az unitárius egyházban, mely állandóan hangsúlyozza, hogy hívei szabad vallási meggyőződését nem korlátozza, most már a harmadik hitvallási írás jelenik meg, az idők jele, mely minden vallásos közösséget, egyházat és felekezetet hitének öntudatos bevallására előbb-utóbb kényszerít.

Mátyás Ernő --- In: Az Út --- (8) 1926 | 204-209 old.

Russel tanításaira nézve azonban az a mindenekfelett jellemző, hogy azokban nemcsak Ígéretek vannak fűzve a hívők számára az örök életre, hanem számára, meg van fejtve az

Mátyás Ernő --- In: Az Út --- (8) 1926 | 170-175 old.

Ha tehát Isten leglényegesebb tevékenysége a teremtés, hogy ő a megváltásban is teremtő, akkor természetes, hogy a legfontosabb tevékenysége számára emlékezetet szerzett. Hogy ez emlékezetet miképpen szerezte, az megvan írva 2Móz 20:8—11-ben a következőkben: „Megemlékezzél a szombat napról, hogy azt megszenteljed..." Ezek után harmadik szektaként a millenista szekta ismertetendő. E szekta megalapítója C. T. Russel egy észak-amerikai tanár, aki a bibliából az emberiség megmentésére irányuló nagyszabású üdvtervet ismert meg, s e tervet feltárta 6 kötetes munkájában.

Mátyás Ernő --- In: Az Út --- (8) 1926 | 134-139 old.

Krisztus visszajövetele alkalmára az adventisták üdvösséget ígérnek híveiknek, de kik ezek a hívők? Ha erre a kérdésre akarunk feleletet adni, akkor meglátjuk, hogy a visszajövetel tanítása a legszorosabb kapcsolatban, van a szombat megünneplése követelményével, mert az adventisták szerint azok üdvözülnek, akik a törvényt, mindenekfelett pedig a szombat törvényét megtartják.

Mátyás Ernő --- In: Az Út --- (8) 1926 | 113-118 old.

Vannak azonban egyházközségek, amelyeknek életébe mélyebben belevágott a szekták részéről feltámadó veszedelem, amelyeknek egy része áldozatul esett a szektáknak, más része pedig lelkileg már azok hatalmában van. Ilyen esetékben a szekták által hirdetett gondolatok belevésődnek híveink lelkébe, ha mély hatásokat vált ki élet gyakorlatuk, vannak híveink, akik nehéz lelki harcokat vívnak s akik igen nagy mértékben igénylik a lelkipásztorok minden-irányú támogatását, hogy a szekták hatalmából kiragadtassanak.

Mátyás Ernő --- In: Az Út --- (8) 1926 | 68-75 old.

Vannak azonban egyházközségek, amelyeknek életébe mélyebben belevágott a szekták részéről feltámadó veszedelem, amelyeknek egy része áldozatul esett a szektáknak, más része pedig lelkileg már azok hatalmában van. Ilyen esetékben a szekták által hirdetett gondolatok belevésődnek híveink lelkébe, ha mély hatásokat vált ki élet gyakorlatuk, vannak híveink, akik nehéz lelki harcokat vívnak s akik igen nagy mértékben igénylik a lelkipásztorok minden-irányú támogatását, hogy a szekták hatalmából kiragadtassanak.

Mózes András --- In: Az Út --- (8) 1926 | 45-50 old.

Az amerikai Rowe professzor 1925-ben megjelent könyvében azt a megállapítást teszi, hogy az amerikai vallásos élet egyik jellemző vonása egy bizonyos speciálisan amerikai vallásos önállóság kifejlesztése. Az amerikai protestantizmus fokozatosan függetlenné tette magát — az író szerint — az európai protestáns egyházak hagyománytiszteletétől és intézményesített szervezeti formáitól. De fundamentalizmus az orthodoxiának konzervatív védelmezője. Konzervatív voltából következik, hogy az egyházi élet
történeti fundamentumain veti meg a lábát s szigorúan ragaszkodik

Tavaszy Sándor --- In: Az Út --- (8) 1926 | 42-45 old.

Az „élmény-keresztyénség" létrehozott egy sajátságos modern „vallásosság"-ot, amely önmagát öncéllá tette és észrevétlenül úgy beleélte magát a -maga külön kis világába, hogy nem is tudja már észrevenni, hogy a „vallásosság", „vallás", „keresztyénség",
mint emberi-történeti oldalai az Isten akaratának és kijelentésének, csak annyi érvénnyel bírnak, amennyiben Isten igazságát és dicsőségét szolgálják.

Tavaszy Sándor --- In: Az Út --- (8) 1926 | 19-23 old.

Mindenek előtt vegyük tárgyalás alá az élmény fogalmát s kritikailag tisztázzuk a valláshoz és pedig épen a evangéliumi keresztyénséghez való viszonyát. Az élmény, sem fogalmilag, sem történetileg nem korlátozódik a vallás körére, hanem azon messze túl nélkülözhetetlen tulajdona a szellemi életnek és tudománynak, úgyis mint tény, úgyis mint az azt kifejező technikus terminus.

Ravasz László --- 1990 | 171 old.

A méltóságosan és idegenűl jellemzés mellett azonban ugyanolyan találónak érezzük az „alázatosan és szív közelben" megfogalmazást is. Alázatos írás is a Kis Dogmatika.

Urzinus Zakariás, Oleviánus Gáspár --- 1944 | 66 old.

A hitvallás az egyház hitének summája, az egyháznak az: Isten és ember viszonyéi illető kérdésekre adott felelete. Hangsúlyozni vagy csak megemlíteni is feleslegesnek tartom, hogy a Hitvallásnak csak annyiban van értéke, amennyiben e viszonyt illetőleg az Isten önmaga kijelentését veszi és fogadja el normául s így a Szentírás alapján áll.

Gyenge János --- 1923 | 33 old.

Amerikában az ottani nagy protestáns egyházak, a methodista, baptista, református, lutheránus és anglikán egyházak köréből indult ki.

Oldal