Digitális archívum

Összesen 21 találat. Ezen az oldalon a(z) 1 - 21 címek láthatók.
Kecskeméthy István --- 1920 | 8 old.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.

Kecskeméthy István --- 1919 | 16 old.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.

Kecskeméthy István --- 1918 | 31 old.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.

Kecskeméthy István --- 1917 | 29 old.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.

Kecskeméthy István --- 1916 | 75 old.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.

Kecskeméthy István --- 1915 | 59 old.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.

Kecskeméthy István --- 1914 | 75 old.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.

Kecskeméthy István --- 1913 | 99 old.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.

Kecskeméthy István --- (4) 1922 | 18-23 old.
Kecskeméthy István, Révész Imre --- In: Az Út --- (4) 1922 | 99-118 old.

Megtérés, újjászületés, megigazulás; A megszentelődés; A keresztyén élei táplálkozása;

Révész Imre, Kecskeméthy István, Ravasz László --- In: Az Út --- (4) 1922 | 60-80 old.

Krisztus kettős természete, Krisztus műve, Az eleve elrendelés

Ravasz László, Révész Imre, Kecskeméthy István --- In: Az Út --- (4) 1922 | 4-23 old.

A keresztyén bizonyosság, Isten és a világ, Isten és az erkölcsi világrend

Kecskeméthy István --- 1926 | 71 old.

A 2 Kir. 23 elmondja, hogy Jósija, Júda királya ünnepélyesen kihirdetett egy törvénykönyvet. Ma általánosan elfogadott vélemény az, hogy Jósijának ez a törvénykönyve most a Deuteronomiumnak a 12—26. fejezeteiben van előttünk. Ennek a törvénykönyvnek fordítását és rövid magyarázatát veszi az olvasó ebben a kis füzetben.

Kecskeméthy István --- 1910 | 62 old.

Ez a kötet a Zsoltárok 1-41 fejezetét tartalmazza Kecskeméthy István új fordításában.

Kecskeméthy István --- 1933 | 315 old.

Most már lehetséges fentartás nélkül a vallástörténeti alapra helyezkedni és a vallás metafizikai oldalát minden csorba nélkül egészen természetesen érvényesíteni. Így egészen közel juthatunk a bibliához, és bele helyezkedhetünk annak eredeti világnézletébe. Ez által az élettelen, merev orthodoxia életet; a ma általában elfogadott pietizmus pedig csontot és izmokat nyer. A metafizikai alapon tartott vallástörténeti theologia az igazi keresztyén, és egyben tudományos theologia, mely a vallásnak úgy tapasztalati, mint metafizikai oldalát összefoglalja.

Kecskeméthy István --- 1913 | 160 old.

Prófétánknak sem látomásai, sem elragadtatásai nincsenek, sem egyáltalán valami extaticus jelenségek nála nem észlelhető. Annál mélyebb elmerülés azonban Jahveh érzelmeibe. És Ámós mellé, aki Jahveh megközelíthetetlen szentségét és hatalmát, mindeneken diadalmaskodó igazságosságát hirdette megrázó érővel, érdekesen sorakozik Hóséa, aki viszont Jahveh gondviselő, nevelő, fáradhatatlanul küzködő szerelmébe mélyed el, annak fényénél ítéli meg népe helyzetét és hirdeti neki Jahveh ítéletét; és végül annak végleges diadaláról csillan fel előtte egyszer egy sejtelmes reménysugár.

Kecskeméthy István --- 1929 | 37 old.

Mal’akinak sem látomásai sem elragadtatásai nincsenek. Ezeket helyettesíti nála az eschatalogikus világnézlet, melynek alapján állva, ő is, mint a régi nagy próféták, Jahve szempontjából, az örökkévalóság szempontjából ítéli meg a véges dolgokat. A prófétai isteniismeret magaslatán áll, mikora vallásos viszonyt Jahve közt és népe közt az atya és fiú, egyben az úr és szolga viszonyának fogja fel, és úgy a kultuszi, mint az erkölcsi kötelességek teljesítését az e viszonyból folyó őszinte tisztelet külső megnyilvánulásának tekinti.

Kecskeméthy István --- 1930 | 34 old.

Habakuk könyvének egész gondolatvilága határozottan a Nagy Sándor korára és körülményeire utal. Az egész egy művészileg három fejezetre tagolt egységes és kerek irodalmi mű. Tartalma az, hogy Nagy Sándornak szinte isten-ellenesen emberfeletti sikereit az magyarázza, hogy Jahve őt büntetésül bocsátotta a világra. De túlkapásaiért ő ellene is kész már a bűntető ítélet, amit a leigázott népek fognak rajta végre hajtani. Ez oly rettenetes katasztrófába sodorja a világot, hogy még az egyptomi szabadítás alkalmával történteket is felül múlja.

Kecskeméthy István --- 1927 | 48 old.

Ez nem zengzetes új fordítás, nem is az evangélium versbe szedése; hanem annak lehető legeredetibb alakjába való visszaállítása szöveg, versforma és szerkezet tekintetében egyaránt. A szabad verselésnek ez a formája, mely napjainkban a modern irodalomban újból kezd tért hódítani, a római császárság korában volt virágzó. De a bibliai irodalomban még régibb, mert úgy tekinthető, mint az ősi prófétai verselés egyenes leszármazottja.

Kecskeméthy István --- 1931 | 56 old.

Obadja neve alatt tizennégy hatsoros strófa maradt ránk, melyek közül az öt elsőben (az 1-9. v.) egy régebbi balladát találunk. Nagyon valószínű, hogy ennek a balladának a szerzőjét hívták Obadjának; mostani könyvecskénk írójának a nevét pedig nem ismerjük. --- Egy kései irodalmi termék a Jóél könyve is, amelynek keletkezési korát pontosabban nem is lehet meghatározni.

Kecskeméthy István --- 1930 | 19 old.

E könyvecske nem egy ember alkotása, hanem a néplélek szülötte. Úgy termett, mint a népdalok, népmondák stb. teremni szoktak. Hogy történeti személy a hőse, az inkább e mellett szól, mint ez ellen. Ha eredetileg tényleg a Királyok midrásában volt a helye és onnét (2 Kir. 14, 27 mögül) vétetett át a Dodekaprophetonba, az sem mond ellene népies eredetének. Ellenben feltétlenül mellette szól annak minden izében népies hangja, természetes eszejárása és az, hogy irodalmi anyagát, mint pl.