Kapcsolódó publikációk

Adorjáni Zoltán --- 2008
Bognárné Kocsis Judit --- 2016

A vallás fogalmát nehéz meghatározni, de általában egy térben és időben adott, kulturálisan meghatározott formaként értelmezzük, amelyhez istenség(ek), hit, szertartás, hitélmény, vallási közösségek, tanítások, intézmények, szervezetek fogalmai tartoznak.

Hermán M. János --- 2015

E tanulmány azzal a céllal követi a Genfi Káté útját, hogy a fellelhető nyomoknak, de főleg a fordításoknak köszönhetően jelezhessük, hogy mikor jelenhettek meg a „kálvini vonások a magyarság lelki arcán".

Imre Lajos --- 1923

Íme ezek azok, amiket a világ keresztyénségével való kapcsolatok nekünk hoznak. Ráeszmélés jelen feladatainkra, megértése annak, hogy első kötelességünk a vallásos élet ápolása, tagjainknak a Krisztushoz való vezetése s ha ezt tesszük, mindenek megadatnak nekünk ráadásul. Útmutatás és lelki segítség, ezeknek a feladatoknak elvégzésére, a más ajkú testvéreink imádsága és rokonszenve.

D. J. A. Cramer --- 1923

Hit és keresztyénség korrelátiv fogalmak. Hit nélkül a keresztyénség igazsága nem tapasztalható és csak a hit által ismeri fel az ember, hogy a keresztyén igazság az, amelyik a hitet ébreszti. A hit alatt, azaz a keresztyén igazság elsajátítása alatt bizalmat értünk. A bizalom mindig gyakorlati szükségletekre vonatkozik. Hinni: jelent egy személyben való feltétlen bizalmat.

Tavaszy Sándor --- 1926

Az emberi élmény és az isteni kijelentés viszonyának a vizsgálatában arra a végső eredményre kell jutnunk, hogy minden emberi élmény csak negatívum s csak az isteni kijelentés az egyetlen teremtőerejű pozitívum. Az emberi élmény és az isteni kijelentés, Ádám és Krisztus, ez ó-világ és az új-világ közötti viszony tisztán dialektikai, azaz ez a viszony az első tagnak a második által való megszüntetésében áll és a sor soha meg nem fordítható.

Tavaszy Sándor --- 1926

A mai, transzcendentális teológia világításában mind tisztábban látjuk, hogy nem csupán a tudományos teológiára nézve, de az egész evangéliumi keresztyénségre nézve a legfontosabb, egyik legdöntőbb kérdés: a Szentírással szemben való merőben új, átértékelt magatartás.

Tavaszy Sándor --- 1926

A keresztyén teológiában a legtisztázatlanabb és legproblematikusabb fogalom: a kijelentés fogalma. Míg a római katolikus teológia sajátos jelentésétől megfosztva teljesen jelentéktelenné tette, addig a modern liberális, valamint a vallástörténeti és valláspszichológiai indukción nyugvó vallástudomány a legkülönfélébb kijelentés-fogalmak felvételével teljesen megzavarta a tisztánlátást a kijelentés tényével és az erről alkotott fogalommal szemben.

Tavaszy Sándor --- 1926

Most az előtt a feladat előtt állunk, hogy az isteni kijelentés abszolút ápriorítását igazoljuk.Fel kell mutatnunk, hogy az isteni kijelentés emberi kezdeményezés és emberi akarások nélkül bukkan fel világunkban és életünkben. Régi reformátor! igazság, hogy senki sem keresheti Istent, aki meg nem találta s csak, aki egyszer megtalálta csak az keresheti Őt igazában. Ugyanez áll az ő kijelentésére is.

Bitai B. Pál --- 1943

A hitetlenség a maga propagandáját nem ünnepi megnyilatkozásokon keresztül végzi, hanem a hétköznapi élet síkján emlézi bele a lelkeinkbe. A keresztyénség megerőtlenedésének oka pedig éppen abban van, hogy ünnepi-morállá, vasárnapi szószéki prédikációvá és úrnapi körmenetekké magasztosult! Míg maga a hétköznapi élet sótlanná vált! Eltűnt a keresztyénség a mindennapi élet megnyilatkozásaiból, mint a mindennapi élet-tevékenységek megbélyegzője és karátjegye.

Kereskényi Sándor --- 2006

A terrorizmus célja, hogy fenyegetéssel, illetve fizikai vagy mentális erőszak alkalmazásával félelmet keltsen egy olyan közösségben, amely a terrorizmusban résztvevő közösségével nem egyező, más világnézet értékeihez igazodva, akadályozza ez utóbbi elképzelése szerinti életforma kialakításához szükséges feltételek megvalósulását, illetve az annak megfelelő magatartásforma gyakorlását.

Hegyi Géza --- 2009

A protestáns köztudatban a középkori egyház története eléggé sematikus formában (és negatív konnotációkkal) van jelen (ld. „az egyház megromlása” fogalomkört); mi több, egyháztörténetírásunk is ritkán merészkedik erre a területre. Ennek oka nyilván az, hogy felekezeteink éppen e középkori formákkal való szembefordulással határozzák meg önmagukat, ezért érzelmileg nem vonzó számukra a korszak.

Tőkés István --- 2009

Mai emberen értjük azt az immár több mint 6 milliárdnyi társadalmat, amely benépesíti a földet „Jeruzsálemtől a végső határokig”. Születésénél fogva ez az embersokaság nem hívő, sem nem hitetlen. Bizonyos sarkítással az is mondható róla, hogy az állatvilághoz tartozik mint annak legkiválóbbja. Érdemileg a párnapos csecsemő nem több, mint a kisbárány, a kisoroszlán vagy a sasfióka.

Juhász Ábel --- 2008

Lassan két évtizedes – és valljuk be, néha furcsa – demokráciánkban gyakran vetődik fel a kérdés: hogyan egyeztethető össze az egyházi élet és szolgálat a világi, közösségi tevékenységekkel? Manapság talán egyike a legvitatottabb és leghangosabb kérdéseknek, hogy meddig terjedhet az egyház és a lelkipásztorok politikai szerepvállalása. Sokféle „recept” létezik erre a kérdésre.

Kozma Zsolt --- 2010

Ebben a témában már tartottam egypár előadást, s ezek tapasztalatai alapján három előzetes megjegyzést teszek. Először: A hallgatóság csupán arra a kérdésre várja a feleletet, hogy politizáljon-e az egyház és a lelkipásztor, vagy sem. Ezt én sem fogom kihagyni, de szem előtt tartom, hogy a politikum a közéletnek csupán egyik mezője. Másodszor: Lesznek olyan mondataim, amelyek nem valamelyik egyház – például az Erdélyi Református Egyház – álláspontját tükrözik.

Kozma Zsolt --- 2010

Az egyházban élő teológia nagyon helyesen az eszkatonra, a végső időkre függeszti tekintetét, de azt is tudnia kell, hogy a közbeeső történelmi időt nem szabad átaludnia. Az egyháznak napi gondjai vannak (kinek nincsenek?), de ha lecövekel a jelenbe, más „gondoskodik” helyette, róla. Két kérdésre keresem a választ: Először – az egyház–világ kapcsolatában –, hogy milyen élhető világot lát és láttat az egyház, és milyen feladatokat ismer fel a világ felé.

Tavaszy Sándor --- 2001

Amint a címben kifejezett gondolattal szembenézünk, az első kérdés, amely bennünk felmerül, az: van-e egy református társadalom a református egyházon kívül, és ha van, milyen viszonyban van akkor a társadalom és az egyház?