Kapcsolódó publikációk

Muzsnai László --- 1923

Az iratterjesztéshez két dolog szükséges: arravaló, magas színvonalú, jó, vallásos irodalom és az egyes központokban, gyülekezetekben, iskolákban, városokban ennek komoly és odaadó terjesztése. Hiába alkotunk irodalmat, ha nincs, aki ezt terjessze, aki munkálkodjék.

Imre Lajos --- 1923

Az iratterjesztéshez két dolog szükséges: arravaló, magas színvonalú, jó, vallásos irodalom és az egyes központokban, gyülekezetekben, iskolákban, városokban ennek komoly és odaadó terjesztése. Hiába alkotunk irodalmat, ha nincs, aki ezt terjessze, aki munkálkodjék.

Dósa Dénes --- 1897

Dáné István a szászvárosi ev. ref. középtanoda története című művének, mely az erdélyi ev. ref. egyházkerület 1863.-i évkönyvében jelent meg főképpen pedig a néhai Szabó György szászvárosi igazgató-tanár e tárgyra vonatkozó kéziratának bőséges felhasználásával.

Török István --- 1905

Iskolánk történetét nem fűzhetjük Kolozsvár városának valamely 1545. év előtt ismert iskolája történetéhez.

Török István --- 1905

Iskolánk történetét nem fűzhetjük Kolozsvár városának valamely 1545. év előtt ismert iskolája történetéhez.

Török István --- 1905

Iskolánk történetét nem fűzhetjük Kolozsvár városának valamely 1545. év előtt ismert iskolája történetéhez.

Veress Gábor --- 1922

Kollégiumok pásztorációja, Miért nem énekelnek híveink?,

Tóth Lajos --- 1922

Támogassuk a református sajtómozgalmat. Nem elég finnünk és tudnunk, hogy a sajtó nagy jelentő- ségű, fa nem munkálkodnunk is kell rajta főkép nekünk lelkipásztorok* nak, t>ogy a most megindult mozgalomnak sikere minél nagyobb legyen.

Gaal György --- 2010

A 19. század első évtizedeiben Kolozsvár gyors csinosodásnak indul. A főkormányszék 1790-ben történt idetelepítésével fővárossá lépett elő. egymás után kap mindhárom felekezeti tanintézet pompás, új kétemeletes otthont. Először az unitáriusoké készül el, a „Múzsák és erények” hajléka 1806-ra, utána a reformátusoké a „Tudomány és kegyesség” jegyében az 1810-es évek végén, s végül a római katolikus piarista líceumé 1817–1821 között.

Hankó-Nagy Alpár --- 2010

„Aki nem Romániában szerkeszt lapot, annak valóban még csak megközelítőleg sem lehet fogalma arról, hogy mit csinál ma itt a cenzúra!” – írta Nagy Ferenc püspökhelyettes. A Református Szemle hasábjain immár két éve elkezdett1 sorozatunkban rámutattunk arra, hogy milyen indokok és célok álltak a román kormánynak a bécsi döntés után alkalmazott kisebbségpolitikája mögött.

Fábián Tibor --- 2008

A nyilvánossággal való élés reformációi örökségünk is: a sajtóval egyaránt nagyon hamar és nagyon jól tudott bánni a reformáció német és genfi ága, de a magyarországi reformátorok is. Ennek ismeretében nem véletlen, hogy az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó szerkesztője éppen lelkipásztor volt, az evangélikus Rát Mátyás.