In this paper, which is a edited version of a short lecture, we discuss some existential questions of the Transylvanian Reformed Church. Our primary aim is to confute the upsetting statement made by Sándor Makkai, the former bishop of Transylvanian Reformed Church, in 1937, namely that it is morally impossible to live in minority, since the minority life is entirely opposite to human dignity.
Ledán M. István
A lista 8 elemet tartalmaz. Ezen az oldalon a 1 - 8 elemek láthatók.
In this paper we present the main theories concerning the interpretation of 1 Peter 3:19. The entire vocabulary of this problematic text is analysed in details, attempting to draft which of the previous theories best fit the current context. 1 Peter 4:6 is also examined in passing, aiming to determine the relation between 1 Peter 3:19 and 4:6. Besides we give a kerygmatic explanation of the text in order to formulate its message for the readers of our days.
In this paper we present almost twenty ancient greek funeral inscriptions from the period of 4th–3rd centuries BC and 3rd–4th centuries AD. Our aim is to set the eschatology of four Pauline letters (1Thessalonians, 1 and 2 Corinthians and Filippians) in the context of Hellenistic after-life concepts, and to establish the possible parallels and analogies.
Biblical dreams are obviously very important for those who deal with the history or psychology of dreams. The question is whether they are indeed relevant also for the catechesis? This study argues that biblical stories in which dreams play a great importance could and should be presented through the lenses of these dreams. By means of the dreams of Joseph and the vision of Peter we aim to sketch the catechetical potential of the biblical stories.
In Calvin’s eschatological reflection the intermediate state of the believer is of primary importance. After death the soul leaves body, the body (and only the body) falls into sleep, the soul, however, rests by God. The perfect happiness of the soul is not diminished by the fact
Ingoványos talajra lépünk, ha azt kérdezzük, hogy micsoda az álom, és mit üzen az a Biblia szerint, illetve ki üzen az álomban. Tanulmányom első, hosszabb részében Jung álomértelmezését mutatom be, és összehasonlítom ezt a freudi álomfelfogással. A második, rövidebb részben a gyász feldolgozásának vonatkozásában fogom vázolni az álmok szerepét, jelentőségét és „hatékonyságát”.
Epigramjaiban Nazianzoszi Gergely időről-időre beszél a halottakról, mint alvókról. Ebben a tanulmányban megvizsgáljuk a jól ismert halálos áldozatok görög-római és bibliai hátterét, és arra a következtetésre jutunk, hogy a halál alvása Gergely használatában nem más, mint egy eszkatológiai szempontból semleges irodalom.
Rotterdami Erasmus ezt írta 1519-ben, Jacob Hoogstraetenhez címzett levelében: „Ha keresztényi dolog gyűlölni a zsidókat, akkor bőven keresztények vagyunk itt mindnyájan.” Ez a mondat olyan, mintha a reformáció századának görbe tükre lenne, amely az (ön)irónia sajátos torzításával mutatja meg, hogyan viszonyult a 16. század értelmiségének javarésze – némi anakronizmussal fogalmazva – a zsidókérdéshez.
