Kapcsolódó publikációk

Adorjáni Zoltán --- 2008
Bognárné Kocsis Judit --- 2016

A vallás fogalmát nehéz meghatározni, de általában egy térben és időben adott, kulturálisan meghatározott formaként értelmezzük, amelyhez istenség(ek), hit, szertartás, hitélmény, vallási közösségek, tanítások, intézmények, szervezetek fogalmai tartoznak.

Hermán M. János --- 2015

E tanulmány azzal a céllal követi a Genfi Káté útját, hogy a fellelhető nyomoknak, de főleg a fordításoknak köszönhetően jelezhessük, hogy mikor jelenhettek meg a „kálvini vonások a magyarság lelki arcán".

D. J. A. Cramer --- 1923

Hit és keresztyénség korrelátiv fogalmak. Hit nélkül a keresztyénség igazsága nem tapasztalható és csak a hit által ismeri fel az ember, hogy a keresztyén igazság az, amelyik a hitet ébreszti. A hit alatt, azaz a keresztyén igazság elsajátítása alatt bizalmat értünk. A bizalom mindig gyakorlati szükségletekre vonatkozik. Hinni: jelent egy személyben való feltétlen bizalmat.

Tavaszy Sándor --- 1926

Az emberi élmény és az isteni kijelentés viszonyának a vizsgálatában arra a végső eredményre kell jutnunk, hogy minden emberi élmény csak negatívum s csak az isteni kijelentés az egyetlen teremtőerejű pozitívum. Az emberi élmény és az isteni kijelentés, Ádám és Krisztus, ez ó-világ és az új-világ közötti viszony tisztán dialektikai, azaz ez a viszony az első tagnak a második által való megszüntetésében áll és a sor soha meg nem fordítható.

Tavaszy Sándor --- 1926

A mai, transzcendentális teológia világításában mind tisztábban látjuk, hogy nem csupán a tudományos teológiára nézve, de az egész evangéliumi keresztyénségre nézve a legfontosabb, egyik legdöntőbb kérdés: a Szentírással szemben való merőben új, átértékelt magatartás.

Tavaszy Sándor --- 1926

A keresztyén teológiában a legtisztázatlanabb és legproblematikusabb fogalom: a kijelentés fogalma. Míg a római katolikus teológia sajátos jelentésétől megfosztva teljesen jelentéktelenné tette, addig a modern liberális, valamint a vallástörténeti és valláspszichológiai indukción nyugvó vallástudomány a legkülönfélébb kijelentés-fogalmak felvételével teljesen megzavarta a tisztánlátást a kijelentés tényével és az erről alkotott fogalommal szemben.

Tavaszy Sándor --- 1926

Most az előtt a feladat előtt állunk, hogy az isteni kijelentés abszolút ápriorítását igazoljuk.Fel kell mutatnunk, hogy az isteni kijelentés emberi kezdeményezés és emberi akarások nélkül bukkan fel világunkban és életünkben. Régi reformátor! igazság, hogy senki sem keresheti Istent, aki meg nem találta s csak, aki egyszer megtalálta csak az keresheti Őt igazában. Ugyanez áll az ő kijelentésére is.

Tavaszy Sándor --- 1926

Az „élmény-keresztyénség" létrehozott egy sajátságos modern „vallásosság"-ot, amely önmagát öncéllá tette és észrevétlenül úgy beleélte magát a -maga külön kis világába, hogy nem is tudja már észrevenni, hogy a „vallásosság", „vallás", „keresztyénség",
mint emberi-történeti oldalai az Isten akaratának és kijelentésének, csak annyi érvénnyel bírnak, amennyiben Isten igazságát és dicsőségét szolgálják.

Tavaszy Sándor --- 1926

Mindenek előtt vegyük tárgyalás alá az élmény fogalmát s kritikailag tisztázzuk a valláshoz és pedig épen a evangéliumi keresztyénséghez való viszonyát. Az élmény, sem fogalmilag, sem történetileg nem korlátozódik a vallás körére, hanem azon messze túl nélkülözhetetlen tulajdona a szellemi életnek és tudománynak, úgyis mint tény, úgyis mint az azt kifejező technikus terminus.

Ravasz László --- 1990

A méltóságosan és idegenűl jellemzés mellett azonban ugyanolyan találónak érezzük az „alázatosan és szív közelben" megfogalmazást is. Alázatos írás is a Kis Dogmatika.

Bitai B. Pál --- 1943

A hitetlenség a maga propagandáját nem ünnepi megnyilatkozásokon keresztül végzi, hanem a hétköznapi élet síkján emlézi bele a lelkeinkbe. A keresztyénség megerőtlenedésének oka pedig éppen abban van, hogy ünnepi-morállá, vasárnapi szószéki prédikációvá és úrnapi körmenetekké magasztosult! Míg maga a hétköznapi élet sótlanná vált! Eltűnt a keresztyénség a mindennapi élet megnyilatkozásaiból, mint a mindennapi élet-tevékenységek megbélyegzője és karátjegye.

Kereskényi Sándor --- 2006

A terrorizmus célja, hogy fenyegetéssel, illetve fizikai vagy mentális erőszak alkalmazásával félelmet keltsen egy olyan közösségben, amely a terrorizmusban résztvevő közösségével nem egyező, más világnézet értékeihez igazodva, akadályozza ez utóbbi elképzelése szerinti életforma kialakításához szükséges feltételek megvalósulását, illetve az annak megfelelő magatartásforma gyakorlását.

Sikó Csaba --- 2013

Viktor E. Frankl orvosprofesszor, pszichológus és filozófus a harmadik bécsi pszichoterápiás irányzat, az egzisztencia-analízis és a logoterápia megalapítója.

Tőkés István --- 2009

Mai emberen értjük azt az immár több mint 6 milliárdnyi társadalmat, amely benépesíti a földet „Jeruzsálemtől a végső határokig”. Születésénél fogva ez az embersokaság nem hívő, sem nem hitetlen. Bizonyos sarkítással az is mondható róla, hogy az állatvilághoz tartozik mint annak legkiválóbbja. Érdemileg a párnapos csecsemő nem több, mint a kisbárány, a kisoroszlán vagy a sasfióka.

Kozma Zsolt --- 2010

A teológia és a természettudományok összevetésénél legtöbbször a bibliai teremtéstörténet és a világegyetem keletkezésének tudományos tételei kerülnek szembe, ezért a következőkben főképpen ennek a területnek a kérdéseire szorítkozom.

Juhász Tamás --- 2001
Nagy-Tóth Ferenc --- 2001

A tudomány az emberi értelem által felfedezett természeti és társadalmi ismeretek összessége. A tudományos kutatás alapvető ismérvei: a módszer, a megismerhetőség, a törvényszerűségek és a logikai összefüggések. Törvényszerű, azaz tudományos az, ami ok-okozatilag mérhetően bizonyítható, és megismételve is azonos eredményt ad.