Kapcsolódó publikációk

Sz. --- 1923

Egyházkerületi közgyűlésünk november 25-én tartott gyűlésében kimondotta egy nagyobb belmissziói bizottság, s a belmissziói intéző bizottság alakítását.

Imre Lajos --- 1923

A vasárnapi iskola munkának egy ellensége van, mely megfojtja és megöli: az unalom. Ha a tanítás hosszadalmas, fárasztó, a történet érdekesség nélküli, a gyermekek elmaradnak a vasárnapi iskolából. Ezt csak egy módon lehet megakadályozni: hogy aki tanít, komolyan átérzi amit tanít, és bele tud helyezkedni a gyermek lelkébe. Vasárnapi iskola munkára csakis az vállalkozzék, aki érzi ezt a buzgalmat, szeret foglalkozni a gyermekkel, és ért is hozzá.

B. J. --- 1923

Történetek Jézus munkálkodásáról.Történetek Jézus életéből.

Imre Lajos --- 1923

A figyelmünket teljesen lefoglalja az a kérdés, mi lesz az iskoláinkkal, épületeinkkel, tanárainkkal, ha esetleg elveszítnők őket. Ez a súlyos kérdés pedig kiveri az eszünkből azt a még súlyosabbat: hogy ifjúságunk vallásos és erkölcsi gondozását nem szabad elhanyagolnunk.

Imre Lajos --- 1923

Hangsúlyoznunk kell azt a gondolatot, hogy a vasárnapi iskolai munka mind nagyobb és nagyobb teret van hivatva betölteni egyházközségeinkben, ha egyáltalában adunk valamit

Makkai Sándor --- 1923

Az első, megszokott, nagyon a szívünkhöznőtt és kétségtelenül történetileg indokolt felfogás, amely jelenleg teljes mértékben uralkodik is, az, hogy a mi egyházunk a magyar kisebbség kultúrájának s e kultúra hivatásos szervezetének, az iskolarendszernek őre, letéteményese és fenntartója. Az egyház e felfogás szerint oktató- és nevelőintézmény s mindenek felett nemzeti jellegű és kulturális tendenciájú tényezője a magyar kisebbség életének.

Tőkés József --- 1923

A belmissziói munka feladata az, hogy az Isten ígéjét az emberek lelkéhez közel vigye és az emberek életét az Isten igéjének befolyása alá helyezze. A keresztyén egyházban egységesen és egyetemesen kialakult szokás szerint az Isten igéje a templomban hirdettetik. Az egyházi tevékenységnek ez a középpontja és így minden munkának, melyet az egyház végez, e körül kell csoportosulnia és ezt kell kiegészítenie.

Vásárhelyi János --- 1923

A belmisszió és pásztoráció viszonyát, egymásra való áldásos hatását akkor tudjuk helyesen méltatni, ha világosan magunk elé állítjuk azon feladatokat, melyeknek betöltését mindkettő magáénak vallja. A belmisszió célja a nép egészének a megmentése a kor Krisztusellenes hatalmainak befolyásától, a népélet áthatása az Evangélium erőivel, a keresztyén léleknek megújulása által a keresztyén világ Istennek szentelése, hogy így a világ Istenországa megvalósításának felséges munketere lehessen.

Kádár Géza --- 1923

A legalacsonyabb iskolai típus a vallásos nevelésre az óvoda. Itt rendszeres iskolai vallástanításról szó sem lehet ugyan, de mégis mindent megteszünk már itt is arra, hogy az óvodát keresztény levegő töltse be s azt lélegzeljen ott a gyermek észrevétlenül. Itt a belmissziói tevékenység abban áll, hogy a gyermekek által a családi hajlékból hozott vallásos képzeteket tisztítjuk, helyes irányba tereljük az óvónő keresztyén szellemű működése és személyisége által.

Gönczy Lajos --- 1923

Mind a kettőnek célja azonos: a gyülekezetnek építése. Ez a cél különbözteti meg az igehirdetést a világi szónoklástól, ez a belmissziói munkát az egyesek és az összesség testi-lelki javát célzó más társadalmi munkától. Ennek az építésnek a végcélja az Istenországának realizálása, eszköze pedig az Ige, azaz Istennek a Jézus Krisztusban kijelentett üdv akarata.

Csefó Pál --- 1923

Belmissziói munka és az egyházi adminisztráció. Mindkettő az egyháznak — a hívő keresztyének üdvközösségének egy-egy munkaköre, élei megnyilvánulása. Ma már elismerjük, hogy mindkettő oly fontos, hogy az egyház saját kára nélkül egyiket sem nélkülözheti, de viszont egyik sem ölelheti fel külön-külön az egyház mindennemű ténykedéseit.

Imre Lajos --- 1923

Örömmel konstatálható, hogy, akár az lgazgató tanács körlevelének, akár másnak indítására, naponkent több és több vélemény hangzik el erről a kérdésről, egy, vagy más
vonatkozásban.Hangoztatni próbáltam az a komoly meggyőződésemet, hogy a belmisszió, vagy az ilyen néven megjelölt tevékenységek, a lehető legaktuálisabb és legégetőbb kérdése az egyházunk jövendőjének, melyet föltétlenül meg,kell bolygatni és úgy, ahogy tudjuk, meg is kell oldani.

Imre Lajos --- 1942

Ez a munka a vallásos nevelés és a vallástanítás teológiai alapon felépített rendszerét akarja adni. Hozzá akar járulni ezzel egyrészt a katechetika kérdéseinek tudományos teológiai megvilágításához, de másrészt segítséget is szeretne nyújtani azoknak, akik a vallásos nevelés munkájával foglalkoznak.

Imre Lajos --- 1923

Mig kicsiny nehány száz lélekből álló gyülekezeteink az adminisztráció minden nehézsége nélkül vezethetők, addig a városi gyülekezetek zülleni kezdenek, széthullanak abban a pillanatban, melyben nincs gondoskodás tagjaik szorós összetartásáról.

Imre Lajos --- 1923

Jézus a dicsőség útján. Jézus a szenvedések útján.

Imre Lajos --- 1922

A múlt évfolyamokban végigkísértük a lelkipásztor munkáját egy falusi gyülekezetben.A falusi gyülekezet képe után, most lássunk egy városi gyülekezetei, s próbáljuk részekre bontani a városban végzendő lelkipásztori munkát.

Genda János --- 1940

A szórványban élő ref. vallású gyermekekről van szó. Ereknek református Intünk szerinti nevelése, tanítása és konfirmálása az ismert missziói parancsból következik. Egyházunk ezt a parancsot megértette, noha nem teljesíti mindenütt. Ennek különféle akadályai vannak, amikről alább bővebben lesz szó. De amennyiben — a külső és belső akadályok ellenére — egyházunkban valahol komolyan veszik a világiak és lelkipásztorok e tevékenységet, ott a missziói parancs miatt veszik komolyan.

Imre Lajos --- 1940

Ez a kötet a szórvány kérdésének bibliai, rendszeres és gyakorlati teológiai vizsgálatáról szóló tanulmányok gyűjteményét tartalmazza.

Gorbai Gabriella Márta --- 2007

The role of group work in teacher education. This essay deals with the role and importance of psychological group work with special regard to teachers’ professional development. In the last few decades a new view of the way teachers should be educated emerged, in which more attention was directed towards the person of the teacher.