In Calvin’s eschatological reflection the intermediate state of the believer is of primary importance. After death the soul leaves body, the body (and only the body) falls into sleep, the soul, however, rests by God. The perfect happiness of the soul is not diminished by the fact
lélek
A lista 10 elemet tartalmaz. Ezen az oldalon a 1 - 10 elemek láthatók.
A tanulmány záró részében a reformáció korszakából (Erasmus, Calvin, Bullinger, II. Helvét Hitvallás, Heidelbergi Káté, Szegedi Kis István) a legfontosabb dichotómikus és trichotomikus antropológiai modellek állnak, és a 20. századi antropológiai szemlélet szintézise a század teológiája (Karl Barth, Wolfhart Pannenberg, Cullmann Oscar, Sebestyén Jenő, Török István, Gaál Botond és mások). A történeti bemutatásra vonatkozó következtetést az antropológiai vizsgálatok eredményeinek más teológiai területekre való alkalmazására vonatkozó lehetőségek vizsgálata követte.
Ez a cikk az emberi személy dichotómiájára és trichotómiájára vonatkozik. A bibliai fogalmak korábbi szemantikai elemzését követően (a Református Szemle 105.3 (2015) című közleményében a jelen tanulmány az olvasót a korai egyház legfontosabb szerzői számára a teológiai antropológia jelentőségére vezeti.
A kenyér után való éhség és a víz után való szomjúság is borzasztó, és a lelkipásztor életének legszomorúbb percei közé tartozik az, mikor látnia kell embereket, akik az éhínségnek vannak kitéve és nincs módja és tehetsége rá, hogy segíthessen
rajtuk. De látni azt, mikor az Ige utáni szomjúság önti el a lelkeket, mikor a lelki eledelt keresik és hiába keresik, szomjúhozó és éhező lelkeket, kikben forrón csap fel az Isten utáni vágy, de akik nem találják Istent, ez még rettenetesebb.
Különös érdeklődésre tarthat számot e kérdések közül a lelkipásztorok barátsága. Barátság. ha vissza gondolunk, talán az ífjú koru emlékeink jutnak eszünkbe. E szóra átmelegszik a szívünk, felderül az arcunk. A barátságban tárja fel az ember az ő legbensőbb énjét. Legteljesebben a barátságban találja meg az ember a lelki társát.
Isten csodálatos törvényei változatlanok és örökkévalók. Azokat ember el nem törölheti, meg nem másíthatja, büntetlenül át nem hághatja és ki nem játszhatja. Minden erre irányuló törekvés tévelygés és Isten megcsúfolására irányuló bűnös akarat. Ezért figyelmeztet Isten Igéje: ne tévelyegjetek! Isten nem csúfoltatik meg. Senki se ámítsa önmagát és ne éljen tévhitben Isten örök törvényeit illetőleg a természeti, testi és lelki világban egyaránt, mert nincsen végzet, nincsen vaksors, hanem csak isteni törvény és a törvény felett álló isteni gondviselés.
A hitetlenség a maga propagandáját nem ünnepi megnyilatkozásokon keresztül végzi, hanem a hétköznapi élet síkján emlézi bele a lelkeinkbe. A keresztyénség megerőtlenedésének oka pedig éppen abban van, hogy ünnepi-morállá, vasárnapi szószéki prédikációvá és úrnapi körmenetekké magasztosult! Míg maga a hétköznapi élet sótlanná vált! Eltűnt a keresztyénség a mindennapi élet megnyilatkozásaiból, mint a mindennapi élet-tevékenységek megbélyegzője és karátjegye.
A Szentírás egész sor szóval írja körül az ember lényegét, illetve jellemzi annak természetét, és ezek a kifejezések egyaránt beszélnek az emberi élet anyagi és anyagtalan hordozóiról. Az ószövetségi fogalmak vizsgálata rendjén főként Hans Walter Wolff és Molnár János, illetve Eszenyeiné Széles Mária kutatási eredményeire, illetve a szótárakra és a konkordanciákra támaszkodunk.
Reformátor – mióta? A fiatal Kálvin teológiai viszonyulása a középkori egyházhoz. Újraértékelési kísérlet. Kálvint a szakirodalom 1536-tól, az Institutio megjelenésétől tekinti reformátornak. Ebben az értelemben a korábbi megnyilatkozásait – jelesen a lelkek virrasztásáról szóló Psychopannychiát – kezdeti próbálkozásként tartják számon. Annak ellenére, hogy nyílt támadásról valóban nem beszélhetünk, a mű soraiban fellelhetők olyan elemek, amelyek mintegy előre jelzik a szerző későbbi nyílt küldetésvállalását.
Jelen tanulmányunkban nem vállalkozhatunk a fiatal Kálvin első teológiai művében, a Psychopannychiában felvetett minden kérdés részletes kibontására, sem annak teljes hatástörténeti elemzésére, mindazonáltal megkíséreljük vázolni azokat a legfontosabb szövegtörténeti, teológiai és aktuális szempontokat, melyek a lélek mibenléte felől gondolkodó keresztyén ember számára támpontul szolgálhatnak.
