2016. július-decemberi időszakban, négy teológiai hallgató bevonásával megvalósult digitalizálási projekt eredményeként közel 600 új címmel bővült a már korábban elindított repertórium. A projektet ezúttal a Bethlen Gábor Alap támogatta.
erdélyi magyar református teológia
Úgy látszik, hogy közegyházi életünkben van egypár téma – ilyen teológiai intézetünk jelen helyzete és jövője –, amihez nem nyúlunk. Vagy azért, mert a megelőzés helyett inkább az átmeneti korra (meddig még?) jellemző kivárást tartjuk célravezetőnek, ami még csak helytelen harcászati mód lenne. Pedig nem is biztos, hogy a kása forró, lehet, hogy csupán a macska óvatos. Vagy, mert a teológia nem közegyházi ügy.
A cím kötelez, hogy elméleti szinten taglaljam a kérdést és analitikusan bontsam ki a témát. Ezt várják tőlem mint tanártól, s ennek igyekszem is eleget tenni. Azonban manapság túl sok ilyen helyzetelemző előadás hangzik el, jelenik meg írásban, ami persze nem baj, csak akkor válik azzá, ha hiányzik belőlük az üzenet, ha nem késztetnek továbbgondolkozásra, vagy éppen erkölcsi cselekvésre.
Ebben a könyvészetben és repertóriumban összeállítottam azokat a közleményeket, amelyekben Barth Károly erdélyi hatásáról van szó. Helyet kaptak a Református Szemle Hírek rovatának rövid közleményei és azok is, amelyek közvetlenül vagy közvetve a barthi teológiával vannak kapcsolatban. Kimutatásom valószínűleg nem teljes, és egyéni meglátásomat is tükrözi. A barthi közleményeknél csak ritkán jelölik a fordító nevét, ezért ezek az alábbiakból is hiányoznak. Ezért (is) kérem, hogy az olvasó és a felhasználó tekintse ezt vázlatnak, amelyet ki kell egészíteni.
Mi, erdélyiek nem tudunk megszabadulni egy bizonyos térképszemlélettől, mert a természetes határok (Kárpátok) és a mesterségesek (trianoniak) befolyásolták életünket, nem utolsósorban a kolozsvári Teológiáét. Eltekintve attól, hogy a 16. században az ország háromba szakadt, minket háromszor lépett át a határ: az első világháború után Erdélyt Romániához csatolták, Kolozsvár 1940-ben visszakerült az anyaországhoz, majd 1945 után újból Románia része lett.
Ötszáz évvel ezelőtt a reformáció azzal a felismeréssel indult el, hogy az egyháznak vissza kell térnie a Szentíráshoz. Már maga ez az akarat teológiai meglátás volt, azaz a református teológia egyidős a reformációval. Mindennek pedig bölcsője Európa volt, mint ahogyan a későbbi eszmék, irányzatok szerinti elágazása is a mi földrészünkön történt és történik. Joggal beszélünk tehát évszázados európai református teológiáról, és mert mi magyarok, mintegy 30 év múlva ezt magunkévá tettük, teológiánkat méltán illethetjük az európai jelzővel.
