Kapcsolódó publikációk

Magyar Balázs Dávid --- 2018
N. N. --- 1923

Ünnep van; ez a szó a mi egész gyülekezetünknek, családunknak békét, pihenést, megnyugvást jelent. Csak nekünk, lelkipásztoroknak fárasztóbb és nehezebb az ünnep a hétköznapnál. Tudja azt közülünk mindenki, hogy az igehirdetés a legszebb kötelessége a lelkipásztornak, de egyúttal a legnehezebb és legfárasztóbb is. Ha komolyan vesszük az igehirdetést, nem csoda, ha fárasztó lesz számunkra.

Kereskényi Sándor --- 2004

Ez a tanulmány a házasságról és az elválásról gondolatokat gyűjt az Újszövetség fényében.

Mózes András --- 1926

Siralmas látvány az üres templom, amelyben vasárnap ásító padok felett, kongó falak között anélkül kell elszállania Isten gazdag igéjének, hogy ajándékával, áldott magával szíveket termékenyíthetne meg. De az a helyzet sem sokkal vigasztalóbb, amikor a templom tele van ugyan, de üres lelkekkel van tele, olyan lelkekkel, amelyek se nem alkalmasak, se nem méltóak az Ige Befogadására. Az Ige tud csodákat tenni; arra

Makkai Sándor --- 1926

Csak nem régiben hívtam fel a figyelmet igehirdetésünk válságára. Máshol és más alkalommal pedig kifejtettem, hogy egyházunk élete legaggasztóbb szimptomájának tartom az élő és írott igehirdetésben való nagy elhanyatlást. Akkor arra is rámutattam, hogy az élő igehirdetés hatalmát az roppantotta meg, hogy végzetesen hiányzik annak irodalmi alátámasztása és erőtartálya. Egyházi irodalmunk legújabb termésében valódi ritkaságszámba megy az igehirdetői alkotás.

Mátyás Ernő --- 1923

Különös érdeklődésre tarthat számot e kérdések közül a lelkipásztorok barátsága. Barátság. ha vissza gondolunk, talán az ífjú koru emlékeink jutnak eszünkbe. E szóra átmelegszik a szívünk, felderül az arcunk. A barátságban tárja fel az ember az ő legbensőbb énjét. Legteljesebben a barátságban találja meg az ember a lelki társát.

Ravasz László --- 1922

Hogyan állunk?-Ravasz László háború utáni kitekintése., Országos Református Tanács.

Lajos Imre --- 1922

A múlt évfolyamokban végigkísértük a lelkipásztor munkáját egy falusi gyülekezetben.A falusi gyülekezet képe után, most lássunk egy városi gyülekezetei, s próbáljuk részekre bontani a városban végzendő lelkipásztori munkát.

Visky Sándor Béla --- 2015

Vannak-e egyáltalán keresztény megoldások világi problémákra? – töpreng Dietrich Bonhoeffer, a 20. század erkölcsi gondolkodásának meghatározó alakja egy 1941-es írásában. A kérdés ma még nagyobb súllyal nehezedik az egyházakra, mint háromnegyed századdal ezelőtt.

Székely József --- 2015

Abból az egész Magyar Református Egyházra nézve is érvényes megállapításból – „az Egyház Krisztus teste, ezért egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust vallja” – egyenesen következik, hogy az egyház vezetésének Jézus Krisztus kezében kell lennie. Krisztus testének tagjaiként kötelességünknek kell ismernünk, hogy ajándékainkkal a többi tagok javára és üdvösségére készséggel és örömmel szolgáljunk (Heidelbergi Káté 55). Tehát az emberi feladat csakis a többi tagok javára végzett szolgálat lehet.

Literáty Zoltán --- 2012

A Szentírás különböző szövegei különböző módon fogalmaznak a válásról és a házasságról. Ezek a különbözőségek sok esetben a korabeli kontextusból adódnak. Emiatt minden szöveget, amely a házasságról és különösképpen a válásról szól, először is alaposan meg kell vizsgálni az adott történelmi kor és az adott élethelyzet viszonyaiban. A keresztyén etikai útmutatások megfogalmazása nem jelentkezhet a bibliatudományok közvetlen gyümölcseiként.

Hermán M. János --- 2012

Hadad hírnevének hallattán elsőként az egyháztörténeti, közelebbről pedig a királyhágómelléki köztudatba beépült címszavak közül elsőként a Szent László tiszteletére épített műemlék templom; a hadadi Wesselényi család Hadadhoz fűzödő múltja, történelmi szerepe; az üldözött németajkú lutheránusok letelepítése a Wesselényiek által.

Hankó-Nagy Alpár --- 2010

„Minden református pap gyanús, aki csak él – érezte lelkipásztor seregünk, és csendesen, szótlanul tűrte a szidalmat, fenyegetést, támadást” – írja Nagy Ferenc 1943-ban. Jelen tanulmányunk célja bemutatni a dél-erdélyi (nem csak) református lelkészek elleni hatósági túlkapásokat. A lelkészek ebben az időben a magyar közösség exponált személyiségei voltak, némelyik településen szinte az egyetlen magyar értelmiséginek és vezetőnek számítottak.

Literáty Zoltán --- 2013

A református prédikátornak ambivalens elvárásokkal kell szembenéznie a 21. század kezdetén. Egyrészt erős nyomás nehezedik rá egyháza és gyülekezete részéről, hogy „jól prédikáljon”; másrészt a „prédikátor” és a „prédikálás” szavak inkább pejoratív jelentésárnyalatot kapnak a szekuláris környezetben.

Magyar Balázs Dávid --- 2013

Ennek a tanulmánynak az az alapintenciója, hogy a keresztyén házasság, házirend és gyermeknevelés kálvini értelmezésével kapcsolatban és a reformátor újszövetségi vonatkozású prédikációinak és kommentárjainak alapján megpróbálja néhány, színesebb szociáletikai és valláspedagógiai gondolattal kiegészíteni azt a képet, amelyet Kálvin társadalomformáló szolgálatának kutatói eddig vázlatosan rajzoltak meg.

Sógor Árpád --- 2012

Az előadás a lelkipásztorok házasságával és válásával foglalkozik. Valamint azzal, hogy hogyan is állnak a lelkipásztorok a kölcsönös elismeréssel, az elköteleződéssel, a házassággal és egyáltalán a házassággal való készüléssel. A tanulmány magába foglalja a házaséletet és az abban való konfliktus kezelést. A válással való foglalkozás végeredményben azokat a lehetőségeket keresi, amelyek révén segítséget tudunk nyújtani a vállaófélben levő lelkipásztoroknak.

Nagy Sándor --- 1940

A szórványgondozó lelkipásztorról szólva, beszélni szeretnék először a szórványgondozó lelkipásztor helyzetéről, másodszor felkészültségéről és harmadszor speciális feladatairól.

Tamás Ernő --- 2009

A lelkészgyermekek sajátos csoportot alkotnak, mivel őket több irányból érik a hatások, és mert hívő család gyermekei, a hatások mélyebben vésődnek lelkükbe, olykor fájdalmasabbak is, és ami legfontosabb: ezek a hatások, amelyek nagyon gyakran tévtanok is, azt sugallják, hogy „te más vagy!”, „neked különbnek kell lenned”.

Görgey Etelka --- 2009

A címben szereplő get szó [amelynek többes számú alakja a gittin] alapvetően két típusú dokumentum megnevezése: a get pitturin a válólevél, míg a get sihrur a rabszolgáknak adott felszabadító okirat. A Gittin traktátus azonban az elsővel foglalkozik, és a haláchikus irodalomban minden olyan alkalommal, amikor a get szó magában fordul elő, a válólevélre utal.

Kozma Zsolt --- 2010

Előadásom első részében három, magunkig vezető úton fogom magammal vinni hallgatóimat; a másodikban arról lesz szó, hogy mikor volt és mikor van alkalmas és mikor alkalmatlan idő.

Pages