Kapcsolódó publikációk

Győri L. János --- 2016

Heinz Schlaffer német irodalomtörténetének tanulságai
Heinz Schlaffer munkássága nem egészen ismeretlen a hazai germanisták és az összehasonlító irodalomtudomány művelői körében.

Geréb Pál --- 2017

Miért nem képes az ember a közösségre? Ha pedig nem képes, miért nem tud élni közösség nélkül? Hogyan vezeti vissza Isten az embert a maga és embertársai közösségébe? Ez az 1947- ben, tehát a második világháború után készült magántanári dolgozat a Biblia alapján keres feleletet az előbbi kérdésekre, és a következő lépéseken végighaladva kísérel meg teológiai választ adni a közösség kérdéskörére:

N.N. --- 2016

Heinz Schlaffer német irodalomtörténetének tanulságai
Heinz Schlaffer munkássága nem egészen ismeretlen a hazai germanisták és az összehasonlító irodalomtudomány művelői körében.

Tavaszy Sándor --- 1923

A jelenkori pietizmus, bár léte indokolatlan az egyházban, mégis mindenre elszánt makacssággal igyekszik érvényesülni az egyházban az egyház ellen, amikor egyenesen és hát mögött küzd az egyházi jellegű keresztyén vallásosság ellen, hol azáltal, hogy bomlasztja az egyház közösséget, hol csak azáltal, hogy kisebbíti és lefokozni igyekszik annak az életre és világra kiható jelentőségét.

Tavaszy Sándor --- 1923

Mindenkit közvetlenül érdekel, akit csak egyáltalában érdekel a keresztyénség. Hányan leszámoltak a pietizmussal, de nem számoltak le annak igazságával és hányan engedik át magukat a pietizmusnak, de nem számoltak annak félszegségeivel.
A pietizmus alatt háromféle dolgot érthetünk.

Visky András --- 2005

Az ezredvégi keresztyénség, ezen belül pedig, kiváltképpen a keresztyén alkotóértelmiség, amennyiben helyzetét a hit és élet, a kultúra és lelkiség viszonylatában szemléljük, ahhoz a divatdiktátorhoz hasonlít, aki egyik pillanatról a másikra, az események számára észrevétlen alakulása folytán megrendelések nélkül marad.

Püsök Sarolta --- 2011

A konfirmációval kapcsolatos református egyházi tanításhoz viszonyítva a köztudatban élő nézetek gyakorta deviánsnak tekinthetők, a szent és profán elemek valamifajta keveredése mindenképp megfigyelhető. A kortárs református teológiai kutatás adósa a közegyháznak a konfirmációval kapcsolatos szent és profán elemekre vonatkozó irányadó, vagy legalább gondolatébresztő értékeléssel.

Papp Zsolt --- 2012

Tagadhatatlan, hogy bár a modern információs eszközökkel kiépített üzleti társadalom nem tartja magát istentagadónak, mégis ott tátong kendőzött bűnei között a meddő kérdőjel, az individualizmus, amely érzékelhetően rombol. Természetesen ezt a megállapítást nem morális cinizmussal, hanem építő szándékkal, a rehabilitáló megoldáskeresések alázatával tesszük, hiszen a céljaink köré tömörített életünkkel, intimitás- keresésünkkel mi magunk is részei vagyunk az egyénieskedő irányzatnak.

Kozma Zsolt --- 2010

Sokszor egyházunkban nem is az a baj, hogy a hívek, presbiterek nem végzik szolgálatukat, hanem az, hogy az egyház nem is szólítja meg őket, nem kapnak küldetést, s ha igen, akkor csak úgynevezett alsóbbrendű feladatok végzésére látjuk őket képeseknek.

Kozma Zsolt --- 2012

Mindannyiunk törekvése, hogy ott, ahol elhangzik az igehirdetés, közösség alakuljon, illetve ott, ahol van (formális) közösség, az igehirdetés tegye lelkileg tartalmasabbá. A fenti mondat értelmében nemegyszer tapasztalhattuk, hogy a közlés (kommunikáció) közösséget (communio) hoz létre, de azt is, hogy egy, már meglévő közösségben könnyű a közlés. Természetesen, itt, most a gyülekezetet (közösséget) létrehozó igehirdetésre (közlésre) gondolunk.