Kapcsolódó publikációk

Ledán M. István --- 2017

In Calvin’s eschatological reflection the intermediate state of the believer is of primary importance. After death the soul leaves body, the body (and only the body) falls into sleep, the soul, however, rests by God. The perfect happiness of the soul is not diminished by the fact

Papp György --- 2016

A tanulmány záró részében a reformáció korszakából (Erasmus, Calvin, Bullinger, II. Helvét Hitvallás, Heidelbergi Káté, Szegedi Kis István) a legfontosabb dichotómikus és trichotomikus antropológiai modellek állnak, és a 20. századi antropológiai szemlélet szintézise a század teológiája (Karl Barth, Wolfhart Pannenberg, Cullmann Oscar, Sebestyén Jenő, Török István, Gaál Botond és mások).

Papp György --- 2016

Ez a cikk az emberi személy dichotómiájára és trichotómiájára vonatkozik. A bibliai fogalmak korábbi szemantikai elemzését követően (a Református Szemle 105.3 (2015) című közleményében a jelen tanulmány az olvasót a korai egyház legfontosabb szerzői számára a teológiai antropológia jelentőségére vezeti.

N. N. --- 1923

Ünnep van; ez a szó a mi egész gyülekezetünknek, családunknak békét, pihenést, megnyugvást jelent. Csak nekünk, lelkipásztoroknak fárasztóbb és nehezebb az ünnep a hétköznapnál. Tudja azt közülünk mindenki, hogy az igehirdetés a legszebb kötelessége a lelkipásztornak, de egyúttal a legnehezebb és legfárasztóbb is. Ha komolyan vesszük az igehirdetést, nem csoda, ha fárasztó lesz számunkra.

N. N. --- 1926

A kenyér után való éhség és a víz után való szomjúság is borzasztó, és a lelkipásztor életének legszomorúbb percei közé tartozik az, mikor látnia kell embereket, akik az éhínségnek vannak kitéve és nincs módja és tehetsége rá, hogy segíthessen
rajtuk. De látni azt, mikor az Ige utáni szomjúság önti el a lelkeket, mikor a lelki eledelt keresik és hiába keresik, szomjúhozó és éhező lelkeket, kikben forrón csap fel az Isten utáni vágy, de akik nem találják Istent, ez még rettenetesebb.

Mózes András --- 1926

Siralmas látvány az üres templom, amelyben vasárnap ásító padok felett, kongó falak között anélkül kell elszállania Isten gazdag igéjének, hogy ajándékával, áldott magával szíveket termékenyíthetne meg. De az a helyzet sem sokkal vigasztalóbb, amikor a templom tele van ugyan, de üres lelkekkel van tele, olyan lelkekkel, amelyek se nem alkalmasak, se nem méltóak az Ige Befogadására. Az Ige tud csodákat tenni; arra

Makkai Sándor --- 1926

Csak nem régiben hívtam fel a figyelmet igehirdetésünk válságára. Máshol és más alkalommal pedig kifejtettem, hogy egyházunk élete legaggasztóbb szimptomájának tartom az élő és írott igehirdetésben való nagy elhanyatlást. Akkor arra is rámutattam, hogy az élő igehirdetés hatalmát az roppantotta meg, hogy végzetesen hiányzik annak irodalmi alátámasztása és erőtartálya. Egyházi irodalmunk legújabb termésében valódi ritkaságszámba megy az igehirdetői alkotás.

Mátyás Ernő --- 1923

Különös érdeklődésre tarthat számot e kérdések közül a lelkipásztorok barátsága. Barátság. ha vissza gondolunk, talán az ífjú koru emlékeink jutnak eszünkbe. E szóra átmelegszik a szívünk, felderül az arcunk. A barátságban tárja fel az ember az ő legbensőbb énjét. Legteljesebben a barátságban találja meg az ember a lelki társát.

Szőcs Endre --- 1943

Isten csodálatos törvényei változatlanok és örökkévalók. Azokat ember el nem törölheti, meg nem másíthatja, büntetlenül át nem hághatja és ki nem játszhatja. Minden erre irányuló törekvés tévelygés és Isten megcsúfolására irányuló bűnös akarat. Ezért figyelmeztet Isten Igéje: ne tévelyegjetek! Isten nem csúfoltatik meg.

Bitai B. Pál --- 1943

A hitetlenség a maga propagandáját nem ünnepi megnyilatkozásokon keresztül végzi, hanem a hétköznapi élet síkján emlézi bele a lelkeinkbe. A keresztyénség megerőtlenedésének oka pedig éppen abban van, hogy ünnepi-morállá, vasárnapi szószéki prédikációvá és úrnapi körmenetekké magasztosult! Míg maga a hétköznapi élet sótlanná vált! Eltűnt a keresztyénség a mindennapi élet megnyilatkozásaiból, mint a mindennapi élet-tevékenységek megbélyegzője és karátjegye.

Ravasz László --- 1922

Hogyan állunk?-Ravasz László háború utáni kitekintése., Országos Református Tanács.

Lajos Imre --- 1922

A múlt évfolyamokban végigkísértük a lelkipásztor munkáját egy falusi gyülekezetben.A falusi gyülekezet képe után, most lássunk egy városi gyülekezetei, s próbáljuk részekre bontani a városban végzendő lelkipásztori munkát.

Papp György --- 2015

A Szentírás egész sor szóval írja körül az ember lényegét, illetve jellemzi annak természetét, és ezek a kifejezések egyaránt beszélnek az emberi élet anyagi és anyagtalan hordozóiról. Az ószövetségi fogalmak vizsgálata rendjén főként Hans Walter Wolff és Molnár János, illetve Eszenyeiné Széles Mária kutatási eredményeire, illetve a szótárakra és a konkordanciákra támaszkodunk.

Székely József --- 2015

Abból az egész Magyar Református Egyházra nézve is érvényes megállapításból – „az Egyház Krisztus teste, ezért egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust vallja” – egyenesen következik, hogy az egyház vezetésének Jézus Krisztus kezében kell lennie. Krisztus testének tagjaiként kötelességünknek kell ismernünk, hogy ajándékainkkal a többi tagok javára és üdvösségére készséggel és örömmel szolgáljunk (Heidelbergi Káté 55). Tehát az emberi feladat csakis a többi tagok javára végzett szolgálat lehet.

Hermán M. János --- 2012

Hadad hírnevének hallattán elsőként az egyháztörténeti, közelebbről pedig a királyhágómelléki köztudatba beépült címszavak közül elsőként a Szent László tiszteletére épített műemlék templom; a hadadi Wesselényi család Hadadhoz fűzödő múltja, történelmi szerepe; az üldözött németajkú lutheránusok letelepítése a Wesselényiek által.

Hankó-Nagy Alpár --- 2010

„Minden református pap gyanús, aki csak él – érezte lelkipásztor seregünk, és csendesen, szótlanul tűrte a szidalmat, fenyegetést, támadást” – írja Nagy Ferenc 1943-ban. Jelen tanulmányunk célja bemutatni a dél-erdélyi (nem csak) református lelkészek elleni hatósági túlkapásokat. A lelkészek ebben az időben a magyar közösség exponált személyiségei voltak, némelyik településen szinte az egyetlen magyar értelmiséginek és vezetőnek számítottak.

Literáty Zoltán --- 2013

A református prédikátornak ambivalens elvárásokkal kell szembenéznie a 21. század kezdetén. Egyrészt erős nyomás nehezedik rá egyháza és gyülekezete részéről, hogy „jól prédikáljon”; másrészt a „prédikátor” és a „prédikálás” szavak inkább pejoratív jelentésárnyalatot kapnak a szekuláris környezetben.

Pásztori-Kupán István --- 2010

Reformátor – mióta? A fiatal Kálvin teológiai viszonyulása a középkori egyházhoz. Újraértékelési kísérlet. Kálvint a szakirodalom 1536-tól, az Institutio megjelenésétől tekinti reformátornak. Ebben az értelemben a korábbi megnyilatkozásait – jelesen a lelkek virrasztásáról szóló Psychopannychiát – kezdeti próbálkozásként tartják számon.

Sógor Árpád --- 2012

Az előadás a lelkipásztorok házasságával és válásával foglalkozik. Valamint azzal, hogy hogyan is állnak a lelkipásztorok a kölcsönös elismeréssel, az elköteleződéssel, a házassággal és egyáltalán a házassággal való készüléssel. A tanulmány magába foglalja a házaséletet és az abban való konfliktus kezelést. A válással való foglalkozás végeredményben azokat a lehetőségeket keresi, amelyek révén segítséget tudunk nyújtani a vállaófélben levő lelkipásztoroknak.

Nagy Sándor --- 1940

A szórványgondozó lelkipásztorról szólva, beszélni szeretnék először a szórványgondozó lelkipásztor helyzetéről, másodszor felkészültségéről és harmadszor speciális feladatairól.

Pages