Kapcsolódó publikációk

Adorjáni Zoltán --- 2018

Philon von Alexandrien war, infolge seiner Abstammung und Erziehung, fest an die griechische Philosophie gebunden. Er war unzertrennlich zugleich Philosoph und Theolog, genauer gesagt ein Religionsphilosoph. Er hielt die Thora für eine absolute Autorität. Mit seiner allegorischen Schriftauslegung wollte er beweisen, daß die heiligen Schriften nicht nur eine zuverlässige Fundgrube der göttlichen Wahrheiten, sondern zugleich auch der Philosphie darstellen.

Kulcsár Árpád --- 2018

This paper discusses the necessity of dialogue about the topic of creation among theology, philosophy and natural sciences. I argue that philosophy has a bridge-building role between theology and natural sciences. I aim to show why the mediation of philosophy cannot be neglected, and why a holistic approach in such an important theme as creation is necessary.

N. N. --- 2007
Juhász Tamás --- 2007
Visky Sándor Béla --- 2016

Ez a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy Jankélévitch erkölcsi filozófiájában a megbocsátás problémája kétértelmű vagy inkább a szerzőnek kétértelmű hozzáállása van a megbocsátáshoz.

Visky Sándor Béla --- 2016

Feltételezésünk szerint Jankélévitch megbocsátásfogalmának a helyenként megmutatkozó inkoherenciája összefüggésben van metafizikájának belső ellentmondásaival. A következőkben azt kívánjuk feltárni, hogy vajon megalapozott-e ez az elgondolás?

Tavaszy Sándor --- 1926

Az emberi élmény és az isteni kijelentés viszonyának a vizsgálatában arra a végső eredményre kell jutnunk, hogy minden emberi élmény csak negatívum s csak az isteni kijelentés az egyetlen teremtőerejű pozitívum. Az emberi élmény és az isteni kijelentés, Ádám és Krisztus, ez ó-világ és az új-világ közötti viszony tisztán dialektikai, azaz ez a viszony az első tagnak a második által való megszüntetésében áll és a sor soha meg nem fordítható.

Tavaszy Sándor --- 1926

A mai, transzcendentális teológia világításában mind tisztábban látjuk, hogy nem csupán a tudományos teológiára nézve, de az egész evangéliumi keresztyénségre nézve a legfontosabb, egyik legdöntőbb kérdés: a Szentírással szemben való merőben új, átértékelt magatartás.

Tavaszy Sándor --- 1926

A keresztyén teológiában a legtisztázatlanabb és legproblematikusabb fogalom: a kijelentés fogalma. Míg a római katolikus teológia sajátos jelentésétől megfosztva teljesen jelentéktelenné tette, addig a modern liberális, valamint a vallástörténeti és valláspszichológiai indukción nyugvó vallástudomány a legkülönfélébb kijelentés-fogalmak felvételével teljesen megzavarta a tisztánlátást a kijelentés tényével és az erről alkotott fogalommal szemben.

Tavaszy Sándor --- 1926

Most az előtt a feladat előtt állunk, hogy az isteni kijelentés abszolút ápriorítását igazoljuk.Fel kell mutatnunk, hogy az isteni kijelentés emberi kezdeményezés és emberi akarások nélkül bukkan fel világunkban és életünkben. Régi reformátor! igazság, hogy senki sem keresheti Istent, aki meg nem találta s csak, aki egyszer megtalálta csak az keresheti Őt igazában. Ugyanez áll az ő kijelentésére is.

Makkai Sándor --- 1926

A szerzőnek az a felfogása, hogy a református Dogmatika a Szentírásban kijelentett üdvigazságokat csoportosítja a tudományosan rendszerezett logikai sorrendbe s ezzel feladata kimerült. Ez a felfogás végső elemzésében azt jelenti, hogy a Dogmatika a Szentírásban idői és más csoportokban és elhelyezkedésben található kijelentés anyagát mintegy logikailag tömöríti, részben a Szentírásnak rendszeres kivonatát, részben pedig

Tavaszy Sándor --- 1926

Az „élmény-keresztyénség" létrehozott egy sajátságos modern „vallásosság"-ot, amely önmagát öncéllá tette és észrevétlenül úgy beleélte magát a -maga külön kis világába, hogy nem is tudja már észrevenni, hogy a „vallásosság", „vallás", „keresztyénség",
mint emberi-történeti oldalai az Isten akaratának és kijelentésének, csak annyi érvénnyel bírnak, amennyiben Isten igazságát és dicsőségét szolgálják.

Tavaszy Sándor --- 1926

Mindenek előtt vegyük tárgyalás alá az élmény fogalmát s kritikailag tisztázzuk a valláshoz és pedig épen a evangéliumi keresztyénséghez való viszonyát. Az élmény, sem fogalmilag, sem történetileg nem korlátozódik a vallás körére, hanem azon messze túl nélkülözhetetlen tulajdona a szellemi életnek és tudománynak, úgyis mint tény, úgyis mint az azt kifejező technikus terminus.

Ravasz László --- 1990

A méltóságosan és idegenűl jellemzés mellett azonban ugyanolyan találónak érezzük az „alázatosan és szív közelben" megfogalmazást is. Alázatos írás is a Kis Dogmatika.

Kozma Zsolt --- 2006

A protestáns ortodoxia korában a biblika teológia, a rendszeres teológia szolgálólánya volt. Ebből a státusból Johann Philipp Gabler ismert oratiója után lépett ki, amikor jogot szerzett arra, hogy független diszciplínaként helyet foglaljon a hittudományi fakultáson. Azóta az írásmagyarázat feladata nem merül ki abban, hogy bibliai támasztékokat szolgáltasson a dogmatikai tantételek számára, sokkal inkább arra hivatott,

Molnár János --- 2007

Die Schöpfung der Welt. Die Schöpfungserzählung der Bibel war und ist auch heute ein Diskutionsthema, nicht nur für die Theologie, sondern auch für die Realwissenschaften. Kann man die zwei Forschungsresultate miteinander in Harmonie bringen? Oder soll man sie ganz voneinander trennen und sagen, dass die Bibel eine Frage des Glaubens ist und mit der wissenschaftlichen Forschung und deren Theorien nichts zu tun hat?