Towards the end of 1918, the Kingdom of Hungary was close to a collapse. Diplomatic interventions of all kinds tried to prevent this, and the Protestant churches were also asked to intervene. The Hungarian churches sent a delegation to The Netherlands. Members of these delegations, among them Géza Antal and Jenő Sebestyén, spoke with a number of Protestant sympathizers, like A. Kuyper and H. Colijn. The Dutch Protestant churches issued a statement warning against the danger that was threatening the Protestants in Hungary. According to Antal they were the first to issue a warning.
holland-magyar kapcsolatok
A lista 6 elemet tartalmaz. Ezen az oldalon a 1 - 6 elemek láthatók.
Abraham Kuyper’s travels to Romania (1905) and Hungary (1916) is not widely known. In his travel book entitled Om de oude Wereld-zee (Around the Ancient World Sea), he describes his traveling around the Mediterranean Sea. The first chapter of his book outlines the threats coming from Asia and an analysis of Islam. The book also contains sixty pages about Romania in which Kuyper compares Romania to Belgium. Kuyper was also received by the Romanian royal family. He foresees a great future for the Romanian people, even though they do not excel in practicing their orthodox faith.
Kornelis Heiko Miskotte neve és tudományos munkássága ma az erdélyi lelkipásztorok előtt egyáltalán nem ismeretlen,sőt aktualitását sem kell erőltetni. Miskotte 1924-ben falusi lelkipásztorként intézkedetta magyar gyermekek befogadására. A második világháborút követően pedig neves teológusként szólalt meg a magyar gyermekek felkarolásának és hollandiai gondozásának ügyében.
Der Heterodoxie-Prozess von András Huszti in 1742. Die reformierten Verkünder der universalen Gnade (gratia universalis) treten im Siebenbürgen erst in den dreißiger Jahren des 18. Jhs. auf. Sámuel Nádudvari, Pfarrer von Nagyenyed, der diese Lehre verkündedet, wurde von der Synode schnell verurteilt (1734). Der Pfarrer von Fogaras, József Makfalvi S., hat diese Lehre schon in der Zeit seiner niederländischen Studie (1723–1725) übernommen. Die Synode hat ihn in 1745 als Heterodoxer verurteilt.
Lehet-e a vegyes házasságról „másképpen” beszélni, mert hát mi, itt Erdélyben csak egyféleképpen gondolkozunk? Magyar (református) leányainkat, fiainkat, őket, magukat és gyermekeiket elveszettnek tekintettük, s sajnos megtörtént, amitől féltünk. János olyan vidéken született és szolgált, ahol számunkra a vegyes házasság veszélyt jelentett. Szomorúan tapasztalhatta, hogy mint egyház és mint nemzet ez sorvadásunknak egyik eredője. Aztán vádoltuk magunkat, hogy nem vetettünk be minden eszközt, hogy legalább a mieinket megtartsuk, s bizonyára ebben is igazunk volt és van.
