Kapcsolódó publikációk

Bustya Dezső --- 2007

Nehéz helyzetben lehet az a lelkipásztor, aki ma a Heidelbergi Káté (HK) tanításába kezd. Két lehetőség közt választhat. Az egyik az, hogy a Káté szövegét minden magyarázat nélkül egyszerűen bemagoltatja a konfirmandusokkal. Alapos okom van azt hinni, hogy a lelkészek nagyobbik része ezen az úton jár.

Péter Csaba --- 2011
Pilder Mária --- 1926

A papi családok gyermeknevelésének is ugyanaz az alapfogyatkozása van, mint az egész „keresztyén" gyermeknevelésünknek általában: gyermekeink a világ szellemében nevelődnek s nem az evangélium szellemében. Mi a különbség a két szellem között? A világ az én-t teszi minden történés középpontjává, az én körül forog minden gondolat, érzés és cselekedet

Imre Lajos --- 1926

A népiskolai vallástanítás és vallásos nevelés egyedüli; célja lehet a gyermekeknek öntudatos, személyes, alázatos és hűséges keresztyén, életre való vezetése azon módok szerint, amely módokon ezt az életet a református egyház éli meg.

Imre Lajos --- 1942

Ez a munka a vallásos nevelés és a vallástanítás teológiai alapon felépített rendszerét akarja adni. Hozzá akar járulni ezzel egyrészt a katechetika kérdéseinek tudományos teológiai megvilágításához, de másrészt segítséget is szeretne nyújtani azoknak, akik a vallásos nevelés munkájával foglalkoznak.

Imre Lajos --- 1912

A kérdés, amelynek tárgyalásába bocsátkozunk, egyike a legnehezebbeknek. A nehézség két oldalról nehezedik elébünk. Egyik részből abban nyilvánul meg, hogy a tudományok, melyeknek körébe vág, mai napig nem részesültek kidolgozásban. A vallás filozófiája és lélektana ilyen néven igen fiatal diszciplínája a filozófiának, mint teológia, évszázadokon át hevert a hivatásos teológusok kezében.A másik tudomány, melynek körébe munkánk vág, a katechetika, vagyis a vallásos nevelés tudománya.

Szigeti László --- 2010

Lőrinczi Ferenc az egykori Kolozsvár-felsővárosi református iskola igazgató-tanítója (1926– 1936 között), illetve az Erdélyi Református Egyházkerület népiskolai tanfelügyelője (1936–1940), majd Maros-Torda vármegye királyi tanfelügyelője volt. Az 1929–30-as iskolai évről szóló jelentése: „Az iskolai helyiség a régi. Fájdalom, az állami hatóság rendeletére sem tétetett ez idáig komoly lépés új iskolaépület emelésére.

Somfalvi Edit --- 2008

Egyházunk mindenkor törekedett arra, hogy a Szentírás történeteit és tanítását a legfiatalabbakkal is megismertesse. Ez azt is jelenti, hogy ilyen jellegű szolgálatát is a legmegfelelőbben, „testreszabottabban” kell tennie. E dolgozat tehát a mesepszichológia néhány felismerését ismerteti és megvizsgálja, hogy miként lehet felhasználni ezeket a gyermekekkel való munka elősegítse és megkönnyítése érdekében.

Bodó Sára --- 2007

Ha azt gondolta volna, hogy az első néhány évtizedet könnyedén át lehet lapozni, észreveszi, hogy a katekézis és a lelkigondozás ebben a folyóiratban nem csak egy-egy elméleti gondolkodót foglalkoztat, hanem – aki valamilyen módon érintettnek vagy megszólítottnak érzi magát – az válaszol, továbbgondol, reflektál. Viták zajlanak, vélemények ütköznek, álláspontok feszülnek egymásnak, amitől szinte életre kel az egész egyházi korszak.

Imre Lajos --- 1920

Az a kérdés, mellyel foglalkozni akarunk, a modern nevelés egyik legnagyobb kérdése. Talán épen azért úgy elméletében, mint gyakorlatában a legellentétesebb nézetek és gyakorlatok merülnek fel. Mindenkinek van «elmélete» vagy, ha az nincs, azt pótló «tapasztalata» az ifjúság gondozásának módszerére, s ennek a sok, egymást váltogató, de összefüggéstelen véleménynek tulajdonitható, hogy a dolog nincs megoldva.