Kapcsolódó publikációk

Kecskeméthy István --- 1914
Kecskeméthy István --- 1928
Kecskeméthy István --- 1930
N. N. --- 2018
Bekő István Márton --- 2011
Kállay Dezső --- 2015
Geréb Zsolt --- 2016
Geréb Zsolt --- 2016
Ziegler Ignatz --- 1887

Ez a könyv Malakiás próféta könyvének egyéni fordítását és magyarázatát tartalmazza.

Mátyás Ernő --- 1923

A Biblia a maga puszta szövegével sok részében még ma is rejtett világ számunkra, amelyet kellőleg nem értünk, egy kincses bánya, amelynek gazdagsága azonban részben még feltáratlan, azért ha mindig fontos kérdése volt irodalmunknak egy bibliai kommentár készítése, sohasem volt ez a szókséglet égetőbb, mint ma. E nagy horderejű jérdés továbbvitelét akarja szolgálni az alább közölt tervezet is.

Székely István --- 1917

A könyv sokkal reálisabb, józanabb és kevésbé fantasztikus, mint az exegézisben járatlan világi és papi közönség hiszi. Lehet, hogy ennek megállapítása sokat levon a könyv érdekességéből a képzelődésre és miszticizmusra hajló emberek szemében, de annál jobban növeli annak értékét és érdekességét a komoly tudomány előtt.

Hartenstein Károly --- 1930

A zsidó népet általában „a vallás népének“ nevezik. Ezzel azonban a legnagyobbat még nem mondtuk meg róla. Nevezhetjük a „próféták népének".

Péter Csaba --- 2010
Kecskeméthy István --- 1926

A 2 Kir. 23 elmondja, hogy Jósija, Júda királya ünnepélyesen kihirdetett egy törvénykönyvet. Ma általánosan elfogadott vélemény az, hogy Jósijának ez a törvénykönyve most a Deuteronomiumnak a 12—26. fejezeteiben van előttünk. Ennek a törvénykönyvnek fordítását és rövid magyarázatát veszi az olvasó ebben a kis füzetben.

Kustár Zoltán --- 2009

Kálvin János születésének 500. évfordulója és a 2009-cel megkezdődő „Kálvinévek” figyelmünket ismét e gazdag hagyatékra irányítják. Jelen tanulmány ezen belül egyetlen, kevésbé ismert részletre kívánja ráirányítani a figyelmet: arra, hogy Kálvin János Bibliáról alkotott felfogása milyen pozitív módon hatott a hit és a tudomány viszonyára, s hogyan segítette elő a 17–18. században a modern természettudományok kialakulását.

Kecskeméthy István --- 1929

Mal’akinak sem látomásai sem elragadtatásai nincsenek. Ezeket helyettesíti nála az eschatalogikus világnézlet, melynek alapján állva, ő is, mint a régi nagy próféták, Jahve szempontjából, az örökkévalóság szempontjából ítéli meg a véges dolgokat.

Kecskeméthy István --- 1930

Habakuk könyvének egész gondolatvilága határozottan a Nagy Sándor korára és körülményeire utal. Az egész egy művészileg három fejezetre tagolt egységes és kerek irodalmi mű. Tartalma az, hogy Nagy Sándornak szinte isten-ellenesen emberfeletti sikereit az magyarázza, hogy Jahve őt büntetésül bocsátotta a világra. De túlkapásaiért ő ellene is kész már a bűntető ítélet, amit a leigázott népek fognak rajta végre hajtani.

Kecskeméthy István --- 1931

Obadja neve alatt tizennégy hatsoros strófa maradt ránk, melyek közül az öt elsőben (az 1-9. v.) egy régebbi balladát találunk. Nagyon valószínű, hogy ennek a balladának a szerzőjét hívták Obadjának; mostani könyvecskénk írójának a nevét pedig nem ismerjük. --- Egy kései irodalmi termék a Jóél könyve is, amelynek keletkezési korát pontosabban nem is lehet meghatározni.

Kozma Zsolt --- 2008

Az igehirdető lelkipásztor és a tudós teológus kötelezett, és rá is van utalva, hogy „első kézből”, a Szentírásból vegye át az üzenetet. De azt is tudnia kell, hogy előtte mások is, az Írás-kutatásban jártasabbak, már eljutottak a szöveg valamilyen megértésére. Ahhoz, hogy ezt elismerje, a hívő ember alázata szükséges, ahhoz, hogy felhasználja, a tudós becsületessége. Ennek a feltételezésével kell segítségül hívnia a kommentárok és a textusok jegyzékét. Az összeállítás – amely a 17.

Kecskeméthy István --- 1930

E könyvecske nem egy ember alkotása, hanem a néplélek szülötte. Úgy termett, mint a népdalok, népmondák stb. teremni szoktak. Hogy történeti személy a hőse, az inkább e mellett szól, mint ez ellen. Ha eredetileg tényleg a Királyok midrásában volt a helye és onnét (2 Kir. 14, 27 mögül) vétetett át a Dodekaprophetonba, az sem mond ellene népies eredetének. Ellenben feltétlenül mellette szól annak minden izében népies hangja, természetes eszejárása és az, hogy irodalmi anyagát, mint pl.