Kapcsolódó publikációk

Bodnár Lajos --- 2018

Jókai’s works have rarely been examined with respect to their religious content. In this study, I propose an analysis from this particular perspective, examining the Scripture quotations and paraphrases, metaphorical expressions and prayers of one of this author’s most famous novels, A kőszívű ember fiai (The Heartless Man’s Sons).

Balogh Csaba --- 2016
N.N. --- 2016

Kozma Zsolt: A Református Szemle repertóriuma. 1908—2012. és a Magyar Református Énekeskönyv tárgymutatója

A 109 éves Református Szemle 105 évfolyamának repertóriuma

A Magyar Református Énekeskönyv tárgymutatója

Kees de Ruijter:
Horen naar de stem van God. Theologie en methode van depreek.

Hermán M. János --- 2015

E tanulmány azzal a céllal követi a Genfi Káté útját, hogy a fellelhető nyomoknak, de főleg a fordításoknak köszönhetően jelezhessük, hogy mikor jelenhettek meg a „kálvini vonások a magyarság lelki arcán".

N. N. --- 1926

A gyűjteményben megállapítható, hogy igazán értékes darabok foglalnak helyet. A kedvelt és ismert Halleluja című énekeskönyvből 31 van átvéve, tehát az énekek több mint fele, a többi a Hozsannából (6), az Evangélikus Gesangbuchból (5), Evangélikus Énekeskönyvből (5), Cantate Domino-ból (3). Találunk olyan énekeket köztük, melyeknek lefordítva bírására régen vágytunk.

Diószegi K. István --- 1926

„Óh hűséges Isten, az Úr Jézus Krisztusban kegyelmes Atyám! Ki engemet szegény, méltatlan szolgádat Szent Igédnek hirdetésére hívtál és ahhoz tartozó rendes eszközökkel meg is koronáztál: kérlek tégedet, hogy engemet e nagy tisztnek végbevitelére alkalmatlan szolgádat, Szent Lelkednek kegyelme által jobban is naponként készíts el, hogy a te titkaidnak hűséges sáfára lévén, nem nyereségnek okáért; hanem egyedül szent Nevednek dicsőségére..."

Szőcs Endre --- 1943

Kenyéri Mindennapi kenyér! Milyen komoly kérdés ez ma. Mindenkor létfontosságú volt, de a mostani háborús időkben rendkívüli jelentőséget nyert. Régebben csak a szegény napszámos, munkásembernek volt égető kérdés, ma azonban falusi, városi, szegény, gazdag
számára egyformán életbevágó. Bármilyenek is legyenek azonban az idők, nekünk mindörökké változatlan buzgósággal kell kérnünk: „Mi Atyánk! A mi mindennapi kenyerünket

Bódiss Tamás --- 2011

az 1636-os Öreg Graduál vitathatatlanul a magyar református egyházi éneklés csúcspontját jelenti. A köztudat azonban teljesen másképp látja ezt. Az Öreg graduál kutatásával kapcsolatos eredmények jó része az utóbbi 20 évben született, így korábban természetesen nem lehetett ismert az a rengeteg adat sem, melyek a graduál 17–18. századi, sőt – jórészt Kurta Józsefnek köszönhetően – 19. századi használatát is bizonyítják.

Ferenczi Ilona --- 2011

A gregorián ének történetének különös és számunkra fontos állomásához érkezett, amikor az eredetileg latin nyelvű tételeket anyanyelvre fordították.

Karasszon Dezső --- 2011

Az Öreg graduált énekelni kell. Azok a tiszteletes és tudós atyák, akik az elmúlt évtizedekben az Öreg graduált kutatták, általában ilyesmiket mondtak róla: milyen szép – milyen gazdag – milyen biblikus – milyen értékes – milyen kár (hogy ma már
nem eleveníthető föl).

Papp Anette --- 2011

A magyar protestáns anyanyelvű gregorián tételeket tartalmazó könyvek, az ún. graduál-könyvek a hazai protestáns egyházak istentiszteletében mintegy másfél-két évszázadig – a gyülekezeti énekeskönyvvel együtt – alapkönyvnek számítottak. A nagyobbrészt kéziratos graduál-kötetek összeírásának „virágkorát” a 16–17. századra tehetjük, s okkkal feltételezhetjük, hogy a jelentősebb magyar protestáns gyülekezetek ebben az időben rendelkeztek saját, általában kéziratos gyűjteménnyel.

Busch, Eberhard --- 2015

Kálvin a német köztudatban rideg és kemény természetű emberként él. De vajon hiteles-e a róla alkotott kép? Mindenesetre nem ismerjük eléggé őt, vagy pedig félreismertük, hogyha nem hallottunk zeneszeretetéről. Zene iránti rajongása igenis eleven volt. Ismerte és nagyra becsülte kora muzsikáját, a reneszánsz dallamokat, olyannyira, hogy zenehallgatás közben nemegyszer könnyekre is fakadt.

Tunyogi Lehel --- 2010

„Egy testvér megkérdezte Pimén atyát: ’Mi hasznosabb, hogy beszélj, vagy hogy hallgass?’ Az öreg azt mondja: ’Aki Isten szeretetéből szól, jól teszi; ugyanúgy az is, aki Isten szeretetéből hallgat.’” Kr. u. 4–5. században az azóta „sivatagi atyáknak” nevezett közösség tagjai relevánsnak minősülnek a mai kor számára is.

Varga László --- 2002

Magamfajta öregembert, akinek még a vérében vannak az 50–60 évvel ezelőtt tanultak, sokszor megdöbbenti az, hogy az újabb nemzedékek milyen messze kerültek a mi általunk természetesnek, magától értetődőnek érzett és tudat alatt is tudott dolgoktól a vallás terén. Hihetetlen az a hiány, amit az elmúlt évtizedek okoztak ezen a téren, s ez bizony, akármilyen irányba fejlődjék a társadalom köztudata, mindenképpen a műveletlenség határát súrolja.

Juhász Tamás --- 2002

Halálának háromszázadik évfordulóján, méltó emléket állíthatunk Misztótfalusi Kis Miklósnak, ha vele együtt mondjuk (akár ismételten is) a fenti szép hálaadó és könyörgő imádságot. Az itt-ott barokkosan hosszú mondatok és dagályosnak tűnő megszólító és dicsőítő formulák dacára ez az imádság formailag egységes, stílusa – imádsághoz illően – emelkedett, tartalma pedig teológiai szempontból átgondolt. A benne megszólaló hit személyes, s éppen ezért egyetemes.

Fekete Csaba --- 2009

Alább az imádság korábbi és a lényegileg azonos későbbi teljes szövegét közreadom. Ezáltal a kézirat sérülése miatt hiányosan közreadott szakasz kiegészül. A szerkezetről is jobb képet kapunk nyomtatás alapján. A kéziratos és nyomtatott eltéréseket lábjegyzetben közlöm. Dőlt betűvel és | | közé zárva különböztetem meg a kéziratból hiányzó szavakat, részleteket, eltéréseket. Közreadásom két nyomtatott forrásra is támaszkodik.

Fekete Csaba --- 2008