gyülekezettörténet

A lista 50 elemet tartalmaz. Ezen az oldalon a 41 - 50 elemek láthatók.

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteinek és intézményeinek történeti névtára.

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteinek és intézményeinek történeti névtára.

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteinek és intézményeinek történeti névtára.

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteinek és intézményeinek történeti névtára.

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteinek és intézményeinek történeti névtára.

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteinek és intézményeinek történeti névtára.

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteinek és intézményeinek történeti névtára.

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteinek és intézményeinek történeti névtára.

Míg a történelmi Magyarország területén az emberek többnyire beleszületnek az egyházba öröklődés, szülői hagyomány folytán, addig az idegenbe szakadt hazánk fiai és leányai – minden köteléktől felszabadulva – vagy csatlakoznak egy egyházi közösséghez, vagy nem. Már nem köti őket a lelki környezet, a megtartó és fenntartó egyház ereje úgy, hogy ne térhetnének ki előle. A nagy szabadságban megszűnik a hazai népegyház jelleg. Csak azok csatlakoznak általában egy vallásos közösséghez, akik hitüket bátran megvallják, és bizonyságtevőkké válnak. Az ilyen egyházat hívjuk hitvalló egyháznak.

A török előtt Magyarország legnépesebb, magyarok által lakott vidéke a Temesköz volt. Elnéptelenedésére, majd népességének kicserélődésére a török uralom több mint másfél évszázada alatt, illetve az utána következő csaknem ugyanannyi ideig tartó osztrák fennhatóság alatt került sor. A kiegyezéstől az első világháború befejezéséig egy füzér telepesközség jelenik meg a Béga mentén, Lugos és Facsád között. Az akkori vezetőség bölcsen gondolta, hogy egy-egy helyre azonos vallásúakat telepít, ha nem is mindig egy ugyanazon helyről.

Oldal

Subscribe to gyülekezettörténet