Digitális archívum

Összesen 1547 találat. Ezen az oldalon a(z) 1171 - 1200 címek láthatók.
N. N. --- In: Az Út --- (28) 2002 | 52-54 old.
N. N. --- In: Az Út --- (28) 2002 | 51-51 old.
N. N. --- In: Az Út --- (28) 2002 | 50-50 old.
N. N. --- In: Az Út --- (28) 2002 | 49-49 old.
Benyik György --- In: Az Út --- (28) 2002 | 44-48 old.

Második alkalommal találkoztak a kelet–nyugati biblikusok. Ezúttal a bolgár ortodox egyház történetében igen nagy szerepet játszó Rilai-kolostor adott helyet a rendezvénynek. A téma az Ószövetség, mint keresztény Biblia, amelynek központi kérdése a kánon értelmezése volt.

Borbáth Katalin --- In: Az Út --- (28) 2002 | 39-43 old.

Istennek Jézus Krisztusban kinyújtott keze minden kórházban megérinti a beteget, de kellene lennie egy olyan kórháznak, ahol ezt az orvos, a nővér, az egész személyzet tudja, s ahol a betegek érzik is. Ilyen volt a kolozsvári Református Kórház, ilyenek voltak orvosai, lelkipásztorai és diakonisszái, akik nem csak a betegséget gyógyították, hanem könyörülő szeretetükkel lehajoltak a beteghez is.

Kozma Zsolt --- In: Az Út --- (28) 2002 | 37-38 old.

Lezártunk egy évszázadot. Vajon csak Trianonra és Párizsra, csak a szocializmus vonata előtt futó püspökeinkre tudunk emlékezni? Pedig arra kellene, hogy éppen ezek ellenére, református egyházunk és erdélyi magyarságunk nem csak túlélte a 20. századot, hanem értékeket hagyott hátra nekünk, 21. századiaknak. Ezeket kellene számba venni, a mögöttünk hagyott száz év értékeit, a kagylók által kikínlódott drágagyöngyöket. Ez nem csak az egyháztörténészek feladata, hanem mindannyiunké. Ilyen bevezető gondolatokkal teszem közolvasandóvá a következő három tervet.

Varga László --- In: Az Út --- (28) 2002 | 33-36 old.

Nemzedékek váltása mindig felszültséget okoz, de nem egyformán. Rendes körülmények között ez a váltás fokozatosan, egyenlő ütemben történik, s csak utólag lehet észrevenni a valóságos változásokat világnézetben, szokásokban, gondolkozásmódban stb. A látható, minőségi változást két tényező hozhatja létre: a körülmények hirtelen, gyökeres változása és az új nemzedék nevelődésének gyökeres változása. Ma mind a kettő jelen van, s egymást erősítve hozza létre azt a nagy különbséget, ami uralja mai társadalmunkat mind az egyházban, mind azon kívül.

Juhász Tamás --- In: Az Út --- (28) 2002 | 29-32 old.

Halálának háromszázadik évfordulóján, méltó emléket állíthatunk Misztótfalusi Kis Miklósnak, ha vele együtt mondjuk (akár ismételten is) a fenti szép hálaadó és könyörgő imádságot. Az itt-ott barokkosan hosszú mondatok és dagályosnak tűnő megszólító és dicsőítő formulák dacára ez az imádság formailag egységes, stílusa – imádsághoz illően – emelkedett, tartalma pedig teológiai szempontból átgondolt. A benne megszólaló hit személyes, s éppen ezért egyetemes.

Tunyogi Lehel --- In: Az Út --- (28) 2002 | 22-28 old.

A Jelenések könyve apokaliptikus próféciájának a hasonló jellegű ószövetségi próféciákkal való egybevetése során nem csak rokon vonások, hanem eltérések is mutatkoznak. Ezek az eltérések nem ellentmondásosak: az Újszövetség nem mond ellent az Ószövetségnek, hanem betölti azt. Ilyenformán a Jelenések könyve nem kontradiktórius, hanem komplementáris viszonyban áll az ószövetségi apokaliptikával.

Geréb Zsolt --- In: Az Út --- (28) 2002 | 11-21 old.

A dolgozat alcíme magába foglalja azt a bibliai teológiai alaptételt, hogy az újszövetségi misszió kérdése a pneumatológia tárgykörébe tartozik. A tanítványok húsvét utáni tanúságtételét a Szentlélek kitöltése tette lehetővé. Lukács evangélista, az Apostolok cselekedetéről szóló könyv írója, újra és újra hangsúlyozza, hogy a misszió kezdeményezője mind a zsidók, mind a pogány népek körében a Szentlélek Isten. Milyen sajátossága van a Szentlélek személyének Lukács írásaiban?

Kiss Jenő --- In: Az Út --- (28) 2002 | 6-10 old.

A titkok az Úréi – és a megkeményítés titok. Feloldani nem lehet, de alázattal lehet közeledni hozzá. Ezt próbálta meg a fenti elemzés, amely felhívta figyelmünket néhány, jelen korunkban is fontos gondolatra: az Úrtól való teljes elidegenedést előidéző felületességre és arra a „felvilágosult” gondolkodásra, amely Isten illetékességét az élet valamely területére korlátozza. Egyházunk életében mindkét jelenség megfigyelhető: a felületességet lebecsülni nagy felelőtlenség, Isten korlátok közé szorítása pedig az ő hatalmának megcsonkítását és a mi nagy megszegényedésünket jelentené.

Kelemen Attila --- In: Az Út --- (28) 2002 | 4-5 old.
N. N. --- (28) 2002 | 1-50 old.

Teológiai tudomány, egyházi szolgálat. Negyedévi teológiai folyóirat. Alapította Ravasz László.

Kecskeméthy István --- 1926 | 71 old.

A 2 Kir. 23 elmondja, hogy Jósija, Júda királya ünnepélyesen kihirdetett egy törvénykönyvet. Ma általánosan elfogadott vélemény az, hogy Jósijának ez a törvénykönyve most a Deuteronomiumnak a 12—26. fejezeteiben van előttünk. Ennek a törvénykönyvnek fordítását és rövid magyarázatát veszi az olvasó ebben a kis füzetben.

Kecskeméthy István --- 1910 | 62 old.

Ez a kötet a Zsoltárok 1-41 fejezetét tartalmazza Kecskeméthy István új fordításában.

Kozma Zsolt --- 2005 | 165 old.

Ez a szótár nem csupán a teológiai tudományokban jártasok és egyházi műveltségűek számára készült, hanem azoknak is segítséget kíván nyújtani, akik bármely tudomány területén kutatnak.

Kozma Zsolt --- 2008 | 279 old.

Ez a bibliográfiai munka azokat a magyar nyelvű protestáns bibliai teológiai jellegű közleményeket tartalmazza, amelyek önálló könyvként, gyűjteményes kötetek tanulmányaiként, vagy időszaki kiadványokban nyomtatásban megjelentek.

Nagy Lajos --- In: A szórványmunka elvi és gyakorlati kérdései --- 1940 | 49-64 old.

A keresztyén egyházat a maga történetében vizsgálva, a jelenlegi egyházi mozgalmaknak olyan formáira találhatunk, amelyek a mának útmutatásul, bíztatásúl, erősítésül — tanulságul szolgálhatnak. A szórványgondozás munkáját a maga történetében vizsgálva, a puszta tudományos érdek helyett és mellett, — hiszen erre a jelen dolgozat nem is vállalkozhatik — ez a szempont vezetett.

Nagy Sándor --- In: A szórványmunka elvi és gyakorlati kérdései --- 1940 | 46-48 old.

A szórványgondozó lelkipásztorról szólva, beszélni szeretnék először a szórványgondozó lelkipásztor helyzetéről, másodszor felkészültségéről és harmadszor speciális feladatairól.

Bereczky Sándor --- In: A szórványmunka elvi és gyakorlati kérdései --- 1940 | 39-45 old.

Az erdélyi egyházaink végváraiban, a református szórványokban a pásztoráció szerepe még nagyobb jelentőségre jut. Ezeken a pontokon vagy már, vagy még nincsenek meg azok a külső keretek, amelyek Krisztus egyházának kicsi közösségeit összefognák, aszerint, amint pusztuló, vagy épülőfélben levő szórvanyról van sző A „desolata ecclesiákban“ az örökölt keretek inkább jelentik keserű és lehangoló emlékek sorát, mintsem összetartó erőt.

Genda János --- In: A szórványmunka elvi és gyakorlati kérdései --- 1940 | 36-38 old.

A szórványban élő ref. vallású gyermekekről van szó. Ereknek református Intünk szerinti nevelése, tanítása és konfirmálása az ismert missziói parancsból következik. Egyházunk ezt a parancsot megértette, noha nem teljesíti mindenütt. Ennek különféle akadályai vannak, amikről alább bővebben lesz szó. De amennyiben — a külső és belső akadályok ellenére — egyházunkban valahol komolyan veszik a világiak és lelkipásztorok e tevékenységet, ott a missziói parancs miatt veszik komolyan.

Nagy Ödön --- In: A szórványmunka elvi és gyakorlati kérdései --- 1940 | 30-35 old.

A szórványban élő ref. vallású gyermekekről van szó. Ereknek református Intünk szerinti nevelése, tanítása és konfirmálása az ismert missziói parancsból következik. Egyházunk ezt a parancsot megértette, noha nem teljesíti mindenütt. Ennek különféle akadályai vannak, amikről alább bővebben lesz szó. De amennyiben — a külső és belső akadályok ellenére — egyházunkban valahol komolyan veszik a világiak és lelkipásztorok e tevékenységet, ott a missziói parancs miatt veszik komolyan.

Magyari Vince, Bereczky Sándor --- In: A szórványmunka elvi és gyakorlati kérdései --- 1940 | 27-29 old.

Legelőször azt kell ennél a kérdésnél megállapítani, hogy az Ige és az igehirdetés nem változhat gyülekezetek, érdekek és viszonyok szerint. Az Ige egy, akárhol és akármilyen helyen prédikálják, mindig ugyanazt mondja s nincs alávetve annak, hogy milyen ismeretkörű, érdeklődésű vagy gondolkozású emberek hallgatják. Az igehirdetés is egy, vagyis nem alkalmazhatja a maga mondanivalóját az emberekhez, azok külső körülményeihez. A kérdés most az: vajjon a gyülekezet milyensége, meghatározottságai, nem határozzák-e meg mégis az igehirdetést?

Soós Lajos --- In: A szórványmunka elvi és gyakorlati kérdései --- 1940 | 22-26 old.

Következő kérdésünk az, hogyan áll a református hit más felfogással és hittel szemben ott, ahol a református egyház tagjai más egyházhoz tartozók között élnek. Milyen különbség van ebben az együttélésben, milyen hatásokat vesz át a református ember és mi az oka és következménye annak, hogy ilyen hatások alatt van. Ez a kérdés tehát egy „szórványdogmatíkát“ állít elénk, a református ember hitvallásának azon pontjait, ahol más hatások alá kerül.

Gara József --- In: A szórványmunka elvi és gyakorlati kérdései --- 1940 | 19-21 old.

Ahoz a munkához, amit a szórványokban lakó hívek között végzünk, szükséges ismerni azokat a lelkeket, akik itt laknak s azt a gyülekezetét, amelyet ezek alkotnak. Természetesen csak nagy vonásokban lehet ennek jellemvonásaira rámutatni, mert ez olyan kérdés, ami hosszas tanulmányt igényel s mert ezek a vonások helyenként mások és mások a helyi körülmények és az egyéniségek szerint. Maga az a helyzet, amelyben az illető lélek és gyülekezet él, a körülte lakók felfogása, hite, nyelve, világnézete befolyásolja ezeket és más és más vonásokat vált ki a lelkekből.

Magyari Vince, Járy Árpád --- In: A szórványmunka elvi és gyakorlati kérdései --- 1940 | 9-18 old.

Mit mond a Szentírás egy magánosságban élő, nagyobb közösségből kiszakított, rendes gyülekezeti életet nélkülöző, másoktól körülvett vallási közösségről és közösséghez? Mutassuk be először egy történeti képben az ó- és újszövetség szórványait, azután tárjuk fel Isten parancsát azok sorsában, azaz, hogy mit mond Isten a szétszórtságban levőkről és a szétszórtságban levőkhöz; végül pedig foglaljuk össze ezeket a tanításokat rendszeres képben.

Magyari Sándor --- In: A szórványmunka elvi és gyakorlati kérdései --- 1940 | 6-8 old.

Szórványmunka alatt érthetünk valami olyan munkát, amit valami külső és különálló szervezet, vagy egyesület vállal, vagy pedig olyant, amit maga az egyház végez. Egy magánvállalkozás-jellegű munka saját magának készítheti el programját és célkitűzéseit, az egyház állal végzett szórványgondozói munka nem állhat más alapon, mint maga az egyház s erről az alapról kell néznie minden kérdést, amely a munkában felmerül.

Krizbai Miklós --- In: A szórványmunka elvi és gyakorlati kérdései --- 1940 | 4-5 old.

Ez az elnevezés nagyon régi keletű, többek között már a bibliában találkozunk a diaspora kifejezéssel, amely alatt az anyaországtól távollakó, idegen népek közé szóródott zsidóságot, vagy keresztyéneket ért a Biblia. Egyházi Törvénykönyvünk szerint a szórvány olyan polgári község, népesebb tanya, ahol a hivek kevés száma miatt fiók- egyházközség nem alakulhat. Magát a kifejezést többféle értelemben lehet használni.

Imre Lajos --- 1940 | 65 old.

Ez a kötet a szórvány kérdésének bibliai, rendszeres és gyakorlati teológiai vizsgálatáról szóló tanulmányok gyűjteményét tartalmazza.

Oldal