Digitális archívum

Összesen 80 találat. Ezen az oldalon a(z) 1 - 30 címek láthatók.
--- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 664-679 old.

A XXII. Szegedi Biblikus Konferencia, 2010. szeptember 9–11. „Testben élünk”. A katolikus bibliatudomány nagy egyéniségei Benyik György interjúja Joachim Gnilkával. Magyar Örökség Díj az erdélyi református, evangélikus és unitárius lelkészképzésnek. Dr. Szabó Árpád püspök (1935–2010). Aranygyűrűs teológiai doktor címek és Károli Gáspár-díjak.

--- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 656-663 old.

Geréb Zsolt: A kolosséiakhoz és a Filemonhoz írt levél magyarázata - Péter Csaba. Biblische Notizen - Balogh Béla. Altarul Banatului - Balogh Béla. Kálvincsillag - Balogh Béla.

Szalay Emőke --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 649-655 old.

A magyarországi egyházak mindegyikének megvannak a jellegzetes tárgyai, amelyek egyházművészet címszó alatt váltak ismertté. Az egyházművészetben különleges helyet foglal el a református egyház. A református templomokban őrzött iparművészeti tárgyakra az 1934-ben rendezett országos református kiállítás hívta fel a figyelmet, ettől kezdve jelent meg a köztudatban a református egyházművészet fogalom.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 636-648 old.

Az izgágaságáról és meggondolatlan természetéről elhíresült Makfalvi József neve a 18. század első felében közel két évtizeden át többször is előfordul a református zsinatok jegyzőkönyveiben, valamint a főkonzisztóriumi iratokban. Nevéhez két per is kötődik. 1734–35-ben derült ki, hogy a németalföldi tanulmányútjáról hazatért Makfalvi heterodoxiát hirdet. Ügyének kivizsgálása után elkötelezte magát a református hitvallások megtartására, majd 1735-ben főnemesi támogatással fogarasi lelkésznek hívták meg. 1741 végén anyagi ügyek miatt összetűzésbe került a fogarasi konzisztóriummal.

Püsök Sarolta --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 626-635 old.

Európa szenved, a 20. század vészterhes örökségét még nem sikerült feldolgoznia. Gyógyulatlan sebek, tabuk, előítéletek, egymásra sütött bélyegek maradtak a háborúk, rendszerváltások nyomán. Az egyének sorsa is hasonló, ráadásul a közösségek, a biztonságadó kötelékek fellazultak, és a sodródásban halmozódnak a összeütközések. A dolgok orvoslásáról addig álmodni sem lehet, ameddig mentalitásváltás nem történik, és ha az egymáshoz történő odafordulás be is következik, szükséges eltanulni a párbeszéd alapszabályait. Mit is jelent a dialógus?

Papp Zsolt --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 617-625 old.

Reinhold Niebuhr gondolkodása és az a képessége, ahogy a társadalom problémáit és igazságtalanságait az Isten Kijelentése által adott erkölcsi normarendszer alapján feltárta, őt a 20. századi amerikai társadalom és az egyetemes gondolkodás egyik kiemelkedő értelmiségi személyiségévé tette. Nem csupán teológus, hanem szociáletikus, közéleti személyiség és magával ragadó szónok volt egyaránt. Teológiai gondolkodását hivatalosan a neo-ortodoxia körébe sorolják. Reinhold Niebuhr hatása a 20. századi amerikai társadalomban egyedülálló volt.

Tunyogi Lehel --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 605-616 old.

„Egy testvér megkérdezte Pimén atyát: ’Mi hasznosabb, hogy beszélj, vagy hogy hallgass?’ Az öreg azt mondja: ’Aki Isten szeretetéből szól, jól teszi; ugyanúgy az is, aki Isten szeretetéből hallgat.’” Kr. u. 4–5. században az azóta „sivatagi atyáknak” nevezett közösség tagjai relevánsnak minősülnek a mai kor számára is. Történeteiknek, de főképpen mondásaiknak írásba foglalt emléke a Paterikonban, vagy Apophtegmata Patrumban, azaz a szerzetes atyák bölcs szavainak és cselekedeteinek gyűjteményében maradt fenn.

Balogh Csaba --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 577-604 old.

Az ószövetségi Izráel számára Egyiptom volt az az afrikai ország, amellyel JHVH választott népének történelme hosszú időn át a legszorosabb értelemben összeszövődött. De egyiptomi közvetítéssel Izráel az afrikai térség több más népcsoportjával is igen közeli kapcsolatba került. A bibliai szerzők Egyiptom mellett leggyakrabban annak déli szomszédját, Kús földjét emlegetik. Kús földje és népe a maga etnikai és földrajzi sajátosságaival belső Afrika egzotikus világát jelképezte a Kánaán térségében élő emberek számára.

Adorjáni Zoltán --- (103) 2010 | 577-679 old.

A Református Szemle az Erdélyi Református Egyházkerület, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, és Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház hivatalos teológiai folyóirata.

--- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 545-571 old.

Teológiai doktori címet szerzett Hankó-Nagy Alpár 2010. június 30-án, a Református Tanárképző Kar nappali tagozatos doktorandusai között elsőként, a Kar történetében harmadikként védte meg nyilvánosan doktori disszertációját a Kar tanára, Hankó-Nagy Alpár. Dolgozatának címe: A Dél-Erdélyi Református Egyházkerületi Rész története (1940–1945).

--- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 540-544 old.

Alice K. Turner: A pokol története - Papp György. Örökségünk:Történelem. Népélet. Néphagyomány - Balogh Béla. Evangelische Theologie - Balogh Béla.

Buzogány Dezső --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 526-539 old.

A 187. számú törvény 1999. december 9-én született meg, amelynek értelmében valamennyi Romániában élő fizikai személy lehetőséget kapott betekinteni a saját titkosszolgálati iratcsomójába. A törvény eredményeként hozták létre a CNSAS rövidítés alatt közismertté vált vizsgáló bizottságot a levéltári anyag kutatására.

Gaal György --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 510-525 old.

A 19. század első évtizedeiben Kolozsvár gyors csinosodásnak indul. A főkormányszék 1790-ben történt idetelepítésével fővárossá lépett elő. egymás után kap mindhárom felekezeti tanintézet pompás, új kétemeletes otthont. Először az unitáriusoké készül el, a „Múzsák és erények” hajléka 1806-ra, utána a reformátusoké a „Tudomány és kegyesség” jegyében az 1810-es évek végén, s végül a római katolikus piarista líceumé 1817–1821 között. A református tanárok rangos sorából kiemelkedik a természettudományok két elhivatott művelője, a két Méhes: György és fia, Sámuel.

Pásztori-Kupán István --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 496-509 old.

Ha világtörténelem színpadán Nagy Leó pápa nevét Attilával 452-ben, majd Geiserich vandál fejedelemmel 455-ben folytatott tárgyalásai tették híressé, a keresztyén teológiában a Tomus ad Flavianum biztosít számára kiemelt helyet. Ez a dogmatikus levél mérföldkő nemcsak az ötödik század krisztológiai vitáinak történetében, hanem Kelet és Nyugat egyházának teológiai kapcsolatában is. Ezt olvasta a száműzött Nesztoriosz, és teljesen egyetértett vele. Ugyanezt az írást a monofiziták nesztoriánusnak bélyegezték, az ortodoxok pedig dicsérték szerzőjét.

Tunyogi Lehel --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 485-495 old.

A Biblia egy jellegzetes betűvel kezdődik, s ez pedig a B betű, aminek az a jelentése, hogy „ház”. Tágabb értelemben azt jelenti, hogy „otthon”. Így egy kis belemagyarázással úgy okoskodhatunk, hogy a Szentírás ezzel a betűvel mintegy kifejezésre juttatja azt a kegyelmi tényt, hogy Isten mindenekelőtt otthont akar nekünk biztosítani. A festmény központi üzenete az atya ölelésében jut kifejezésre. Közelebbről nézve, jól látható, hogy a bal kéz egy férfikéz. Atyai kéz. Erős ujjai szét vannak tárva – tartani és támogatni, megőrizni és óvni próbál. A jobb kéz pedig egy női kéz. Anyai kéz.

Haacker, Klaus --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 473-484 old.

Vajon félreértette-e Luther Pál apostol leveleit? Vajon a 16. századi reformátorok alaptalanul hivatkoztak-e Pál apostol megigazulásról szóló tanítására és vajon helytelen útra terelték volna teológiájának megértését? Az utóbbi időben ez a kérdés újra és újra felmerül és heves vitákat vált ki a kutatók körében. Nem kell meglepődnünk azon, hogy a modern újszövetségi írásmagyarázat nem minden esetben erősíti meg a reformátorok bibliamagyarázatát.

Kiss Jenő --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 461-472 old.

"Az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, ami az Úrnak szájából származik" 5Móz 8,3. Ebben az igeversben egy olyan kifejezés áll, amelyet, semlegessége és általánossága miatt többféleképpen lehet magyarázni. Az, hogy e kifejezésnek milyen jelentést tulajdonítanak, leginkább attól függ, hogy az írásmagyarázó milyen értelmezési kerethez folyamodik segítségért.

Adorjáni Zoltán --- (103) 2010 | 461-571 old.

A Református Szemle az Erdélyi Református Egyházkerület, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, és Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház hivatalos teológiai folyóirata.

--- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 449-456 old.

Bekő István Márton 2010. július 1-én védte meg doktori dolgozatát Újszövetségből, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. Kutatási területe: Márk evangéliumának csodaelbeszélései. A szerző a dolgozatban a csodaelbeszélések megértésével foglalkozik. Munkája egyszerre történeti és hermeneutikai, és kutatási eredményeivel párbeszédet kíván nyitni a csodaelbeszélések megértésének legfontosabb kérdéseiről.

--- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 435-448 old.

Fekete Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához - Ferencz Árpád. Rona Goffen (ed.): Masaccio’s Trinity - Bányai Éva Eszter. Keresztény Magvető - Balogh Béla. Evangelische Theologie - Balogh Béla.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 421-434 old.

Oderafrankfurti és franekeri tanulmányok után nagyenyedi másod-, majd első lelkésszé választották Nádudvari Sámuelt. 1740-ben a Marosvásárhelyi (Református) Kollégiuma filozófia és matematika tanára lett. Amellett, hogy igen népszerűnek számított a diákok körében, szembe kellett néznie élete akadályaival, még mindig tartott a külföldi tanulmányok miatti adósság terhe. Növekvő tartozásai, valamint a további sikertelensége második házasságával, rossz fényt vet a tanári pályájára. Végül 1747-ben, titokban elmenekült a városból.

Hermán M. János --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 400-420 old.

A múlt században az vált közismertté, és napjainkban is úgy él a köztudatban, hogy személyesen egyedül Belényesi Gergely találkozott Kálvinnal. Ezt az álláspontot a kutatás mára túlhaladta. Elmondhatjuk tehát, hogy a 17. században nem beszélhetünk közkézen forgó, magyarra fordított Kálvin-művekről. Ennek ellenére a kálvini tanítások éltető erővel voltak jelen az egyházban és a közéletben. A peregrinus diákok külföldi egyetemeket jártak, kálvini elvek alapján szervezett egyházakban fordultak meg. A lelkészek által olykor a szószéki üzenetekben jelentkezett a svájci szellem.

Deák Angéla --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 383-399 old.

Az esszencia (lényegi lét) és az egzisztencia (létező lét) közti szembenállás körülírására Tillich fogalmi eszközként az elidegenedés (Entfremdung) fogalmát választja.

Pásztori-Kupán István --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 372-382 old.

Nüsszai Gergely volt a három híres kappadókiai atya legfiatalabbika, aki hihetetlen önszorgalommal olyan műveltségre tett szert, hogy az utókor méltán nevezte őt „a filozófusnak”. A 381-es konstantinápolyi II. egyetemes zsinaton egyike volt az ortodoxia oszlopának. Krisztus két természetének egymáshoz való viszonyát Gergely a Megváltó személyének egységében látja. A communicatio idiomatum Gergely számára csupán annyit jelent, hogy az Ige a már megdicsőült emberi természetet isteni tulajdonságokkal ruházza fel.

Fekete Csaba --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 368-371 old.

Káté ügyében ok nélkül takarózik hazai nyakasságunk avagy elvtelen kuruckodásunk Kálvinnal. Könnyen feledjük, hogy milyen vallásúak is vagyunk mi? Egyházunk elnevezése a II. Helvét Hitvalláshoz kapcsol bennünket (Helvét hitvallású, illetve Evangélium szerint reformált), nem a kálvinizmushoz. De közvetlenül Kálvinhoz kapcsolható-e a Heidelbergi Káté? Illetve mondhatjuk-e joggal, hogy „Kálvin János szellemében fogant”? A Heidelbergi Kátéban is inkább a kiegyenlítő kálvinizmus érvényesült, mintsem maga Kálvin. Ettől függetlenül Kálvin is elismerte a Heidelbergi Kátét.

Tunyogi Lehel --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 357-367 old.

A Váradi Biblia laptükre mutatja, hogy a Szentírás fordításának két hasábba tördelt főszövegét körös-körül más, kisebb méretű betűkkel szedett jegyzet-szigetecskék övezik: a könyvek és fejezetek élén található szövegdobozokba foglalt címfeliratok, és a mindkét függőleges margóra nyomtatott margináliák. Tartalmuk és jellegük szerint a jegyzetek három csoportba sorolhatók: summáriumok, glosszáriumok, és textuáriumok.

Adorjáni Zoltán --- (103) 2010 | 357-456 old.

A Református Szemle az Erdélyi Református Egyházkerület, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, és Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház hivatalos teológiai folyóirata.

--- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 348-352 old.

Család és atyafiság: kinek számít ez ma? A rokoni kapcsolatok jelentőségéről és jelentéktelenségéről. Beszámoló a Holland és Közép-Kelet Európai Teológiai Fakultások VII. Konferenciájáról. - Simon János.

--- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 334-347 old.

Riemer Roukema: Gnózis és hit a korai keresztyénségben. Bevezetés a gnoszticizmusba - Kállay Dezső. Bustya Dezső: Gazdámnak célja volt velem. Önéletrajzi mozaik - Balogh Béla. Csűry István: Célra igazító jegyzetek - Fábián Tibor. Sacra Scripta. Journal of the Centre for Biblical Studies - Balogh Béla.

Szigeti László, Bartos Zoltán --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 316-333 old.

Lőrinczi Ferenc az egykori Kolozsvár-felsővárosi református iskola igazgató-tanítója (1926– 1936 között), illetve az Erdélyi Református Egyházkerület népiskolai tanfelügyelője (1936–1940), majd Maros-Torda vármegye királyi tanfelügyelője volt. Az 1929–30-as iskolai évről szóló jelentése: „Az iskolai helyiség a régi. Fájdalom, az állami hatóság rendeletére sem tétetett ez idáig komoly lépés új iskolaépület emelésére.

Oldal