Digitális archívum
Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultásának Értesítője.
A jelenkori pietizmus, bár léte indokolatlan az egyházban, mégis mindenre elszánt makacssággal igyekszik érvényesülni az egyházban az egyház ellen, amikor egyenesen és hát mögött küzd az egyházi jellegű keresztyén vallásosság ellen, hol azáltal, hogy bomlasztja az egyház közösséget, hol csak azáltal, hogy kisebbíti és lefokozni igyekszik annak az életre és világra kiható jelentőségét.
Mindenkit közvetlenül érdekel, akit csak egyáltalában érdekel a keresztyénség. Hányan leszámoltak a pietizmussal, de nem számoltak le annak igazságával és hányan engedik át magukat a pietizmusnak, de nem számoltak annak félszegségeivel.
A pietizmus alatt háromféle dolgot érthetünk.
A régi keresztyén teológia Isten megismerésének három útját jelölte meg: a)via emintiae: mindaz, ami az emberben, mint tulajdonság bizonyos mértékig megvan, Istenben rendkívüli mértékben feltalálható; b)via negationis: minden véges emberit tagadunk Istenben, vagyis ha mi teremtmények függők vagyunk, Ő független; c)via causalitatis: minden oksoron keresztül el lehet jutni az utolsó, végső okhoz, Istenhez. Isten megismerésének újabb útja és módja az, amelyet a liberális kritikai teológia követett, a vallásos tudaton át való megismerés.Ezt az utat különösen Schleiermacher verte.
Valójában nem történt más egyéb ezen a napon, mint csupán annyi, hogy Luther Márton tiszteletes atya, a szabad művészetek és a Szent Teológia mestere, a wittenbergi egyetem rendes tanára „az igazság szeretetétől és kiderítésének vágyától indíttatva" 95 vitatételt szegezett ki a wittenbergi vártemplom kapujára. A reformáció nem emberi mű, de a diadalmas Isten diadalmas harca az Ő dicsősége megkárosítói ellen.
Oly korban élünk, melyben minden érték devalválódott. A történelmi haladás abban fog állani, hogy bizonyos javak elértéktelenedése tovább fog zuhanni, de nagy erkölcsi javak
a magasba fognak szökni, hogy az ideiglenes sülyedés után még szikrázóbb fénnyel ragyogjanak a jók és a szentek egén. Azért újból és újból szembe kell néznünk történelmi multunkkal és újból kell értékelnünk, hogy azt, ami belső növekedésünkre szolgál, öntudatos telkekhez méltóan kiemeljük, megmentsük és egy mind magasabb életlehetőség szolgálatába állítsuk.
Ezeknek a soroknak az a feladata, hogy egy általános áttekintést nyújtson az utóbbi évek ama irodalmi alkotásai felett, amelyek a szorosabb értelemben vett szellemi tudományok
körébe tartoznak, vagy, hogy még jobban, főképen még helyesebben korlátozzuk szemlénk határait, áttekintést kívánunk adni azok fölött a theologiai és filozófiai művek fölött,
amelyek a mai súlyos és nehéz forgalmi viszonyok és a még súlyosabb és még nehezebb anyagi viszonyok között számunkra hozzáférhetőkké lettek.
Az emberi élmény és az isteni kijelentés viszonyának a vizsgálatában arra a végső eredményre kell jutnunk, hogy minden emberi élmény csak negatívum s csak az isteni kijelentés az egyetlen teremtőerejű pozitívum. Az emberi élmény és az isteni kijelentés, Ádám és Krisztus, ez ó-világ és az új-világ közötti viszony tisztán dialektikai, azaz ez a viszony az első tagnak a második által való megszüntetésében áll és a sor soha meg nem fordítható.
A mai, transzcendentális teológia világításában mind tisztábban látjuk, hogy nem csupán a tudományos teológiára nézve, de az egész evangéliumi keresztyénségre nézve a legfontosabb, egyik legdöntőbb kérdés: a Szentírással szemben való merőben új, átértékelt magatartás.
A keresztyén teológiában a legtisztázatlanabb és legproblematikusabb fogalom: a kijelentés fogalma. Míg a római katolikus teológia sajátos jelentésétől megfosztva teljesen jelentéktelenné tette, addig a modern liberális, valamint a vallástörténeti és valláspszichológiai indukción nyugvó vallástudomány a legkülönfélébb kijelentés-fogalmak felvételével teljesen megzavarta a tisztánlátást a kijelentés tényével és az erről alkotott fogalommal szemben.
Most az előtt a feladat előtt állunk, hogy az isteni kijelentés abszolút ápriorítását igazoljuk.Fel kell mutatnunk, hogy az isteni kijelentés emberi kezdeményezés és emberi akarások nélkül bukkan fel világunkban és életünkben. Régi reformátor! igazság, hogy senki sem keresheti Istent, aki meg nem találta s csak, aki egyszer megtalálta csak az keresheti Őt igazában. Ugyanez áll az ő kijelentésére is. Csak, akinek szólott, akinek kinyilatkoztatta magát csak az állhat meg előtte, csak annak van tapasztalata Őróla.
Élő könyvek" cím alatt az „Ifjú Erdély" szerkesztősége egy kis könyvsorozatot indított meg olvasói és általában a magyar ifjúság számára. Programja szerint ez a sorozat a személyes élet és munka kérdéseire indításokat adó könyveket tartalmaz. Segítségül akar lenni azoknak, „akik életük elmélyítését és meggazdagítását az egyetlen lehetséges úton, annak a legmagasabb cél alá állításával akarják elérni.
Az „élmény-keresztyénség" létrehozott egy sajátságos modern „vallásosság"-ot, amely önmagát öncéllá tette és észrevétlenül úgy beleélte magát a -maga külön kis világába, hogy nem is tudja már észrevenni, hogy a „vallásosság", „vallás", „keresztyénség",
mint emberi-történeti oldalai az Isten akaratának és kijelentésének, csak annyi érvénnyel bírnak, amennyiben Isten igazságát és dicsőségét szolgálják.
Mindenek előtt vegyük tárgyalás alá az élmény fogalmát s kritikailag tisztázzuk a valláshoz és pedig épen a evangéliumi keresztyénséghez való viszonyát. Az élmény, sem fogalmilag, sem történetileg nem korlátozódik a vallás körére, hanem azon messze túl nélkülözhetetlen tulajdona a szellemi életnek és tudománynak, úgyis mint tény, úgyis mint az azt kifejező technikus terminus.
Ime a jelenkor világhangulatának két leglényegesebb vonása és azok szférájában támadt nevezetesebb mozgalmak. Ismernünk kell az idők jeleit, úgy is mint szimtómákat, és úgy is mint szükségleteket, hogy lépéseinkben öntudatosak és biztosak lehessünk.
Az Út folyóirat kibőzült a "Tudomány és világnézet" című rovattal. Öntudatos és világnézeti álláspontot eddig is képviselt a folyóirat, de azt inkább csak implicite érvényesítette, de nem fejezte ki a teorétikus munka eszközeivel.
Amint a címben kifejezett gondolattal szembenézünk, az első kérdés, amely bennünk felmerül, az: van-e egy református társadalom a református egyházon kívül, és ha van, milyen viszonyban van akkor a társadalom és az egyház? Az egyház merőben más minőségű közösség, mint a társadalom, ennélfogva a kettőt nemcsak szembe lehet állítani egymással, hanem az egyház más és magasabb minőségénél fogva és éppen az egyház fogalmából kiindulva, lehet a reformátusnak nevezett társadalom társadalomfeletti feltételeiről beszélni.
Amint a címben kifejezett gondolattal szembenézünk, az első kérdés, amely bennünk felmerül, az: van-e egy református társadalom a református egyházon kívül, és ha van, milyen viszonyban van akkor a társadalom és az egyház? Az egyház merőben más minőségű közösség, mint a társadalom, ennélfogva a kettőt nemcsak szembe lehet állítani egymással, hanem az egyház más és magasabb minőségénél fogva és éppen az egyház fogalmából kiindulva, lehet a reformátusnak nevezett társadalom társadalomfeletti feltételeiről beszélni.