Digitális archívum

Összesen 18 találat. Ezen az oldalon a(z) 1 - 18 címek láthatók.
Kolumbán Vilmos József, Sipos Gábor --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 204-210 old.
Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (111) 2018 | 62-78 old.

This paper presents the apology of János Bodola, professor of Nagyenyed, accused of heresy in 1791. Like his accused associate, Bodola also dismissed the charge of heresy, but did not deny that theological thinking should be renewed. In his letter, he also rejected Arminian, Pelagian, and Universalist accusations, stood up to Samuel Endemann’s orthodoxy, and condemned the lack of consensus among the confessions.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (111) 2018 | 56-61 old.

The attack against the ideas of illumination was at the same time the last desperate attempt of the Transylvanian reformed orthodox theology at the Synod of Küküllővár in 1791, when János Zilahi Sebes and János Bodola were indicted for spreading the teachings of arminian, socionian and pelagian theology. He defended himself in an exhaustive testimony and also defended the book of the German reformed professor, Samuel Endemann, used in Transylvanian schools as manual of dogmatic theology.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (110) 2017 | 666-671 old.
Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (110) 2017 | 632-648 old.

The attack against the ideas of illumination was at the same time the last desperate attempt of the Transylvanian reformed orthodox theology at the Synod of Küküllővár in 1791, when János Zilahi Sebes and János Bodola were indicted for spreading the teachings of arminian, socionian and pelagian theology. He defended himself in an exhaustive testimony and also defended the book of the German reformed professor, Samuel Endemann, used in Transylvanian schools as
manual of dogmatic theology.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 191-201 old.

A protestáns nevelésről szóló tudományos irodalom egyetért azzal, hogy a református gyülekezetek közoktatási rendszerének főbb elveinek meghatározása szorosan kapcsolódik Melanchton Fülöp nevéhez. A "német elöljáró", amint ismertté vált, úgy ítélte meg, hogy az oktatás célja személyes felelősségvállalás.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (109) 2016 | 55-67 old.

Huszti Andrást, Nádudvari Pétert és Makfalvi Józsefet a szakirodalom az univerzalista tanok vagy más néven a remonstráns teológia erdélyi követőjeként tartja számon. Huszti András és Nádudvari Péter története többé-kevésbé már feldolgozott, de ezekből éppen teológiai tévelygésük pontos rekonstruálása maradt ki. Makfalvi Józsefről viszont keveset tudunk. Róla csupán néhány közlemény jelent meg, s így neve szinte ismeretlen a szakirodalomban.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (108) 2015 | 693-695 old.
Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (107) 2014 | 432-444 old.

Már gyermekkorában felfigyeltek kivételes emlékezőtehetségére. Úrvacsoraosztáskor egyszeri hallás után megtanulta a bibliai aranymondásokat. Tehetségével és a történelem iránti vonzódásával Enyeden is hamar kitűnt diáktársai közül, s az sem zavarta, ha a társai, sőt tanárai kinevették amiatt, hogy mindenféle régi iratot összevásárolt.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (104) 2011 | 637-650 old.

Az erdélyi úrvacsorai viták holtpontról való kimozdulásában nagy szerepe volt a Heidelbergi Káténak. 1566-ban Erdélybe érkezett Heidelbergi Kátét a hazai unitárius meggyőződésű tábor a saját szempontjai szerint átdolgozta, Méliusz közbenjárásának köszönhetően a káté a két tábor közti megegyezés szerinti módosított változata jelent meg 1566-ban Kolozsváron Catechismus Ecclesiarum Dei címmel.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 636-648 old.

Az izgágaságáról és meggondolatlan természetéről elhíresült Makfalvi József neve a 18. század első felében közel két évtizeden át többször is előfordul a református zsinatok jegyzőkönyveiben, valamint a főkonzisztóriumi iratokban. Nevéhez két per is kötődik. 1734–35-ben derült ki, hogy a németalföldi tanulmányútjáról hazatért Makfalvi heterodoxiát hirdet. Ügyének kivizsgálása után elkötelezte magát a református hitvallások megtartására, majd 1735-ben főnemesi támogatással fogarasi lelkésznek hívták meg. 1741 végén anyagi ügyek miatt összetűzésbe került a fogarasi konzisztóriummal.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (103) 2010 | 421-434 old.

Oderafrankfurti és franekeri tanulmányok után nagyenyedi másod-, majd első lelkésszé választották Nádudvari Sámuelt. 1740-ben a Marosvásárhelyi (Református) Kollégiuma filozófia és matematika tanára lett. Amellett, hogy igen népszerűnek számított a diákok körében, szembe kellett néznie élete akadályaival, még mindig tartott a külföldi tanulmányok miatti adósság terhe. Növekvő tartozásai, valamint a további sikertelensége második házasságával, rossz fényt vet a tanári pályájára. Végül 1747-ben, titokban elmenekült a városból.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (105) 2012 | 404-422 old.

Az arminianizmus néven elhíresült holland teológiai vita Jacobus Arminius leideni tanár nevéhez fűződik. Szerinte a kálvini predestináció-tan nem egyeztethető össze Isten jóságával és könyörületével, hiszen ez azt jelenti, hogy Isten akaratában benne van az elvettetés és a büntetés is. A németalföldi református teológia 17. századi legnagyobb vitáját kiváltó irányzata a coccejanizmus volt. Alapítója Johannes Koch, német származású teológus volt.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (104) 2011 | 88-99 old.

Kiss Gergely peregrinációjával kapcsolatosan több, egymásnak ellentmondó vélemény is megfogalmazódott az idők során. A 19. századi életrajzírók többsége, Pálffy és Török István kivételével, nem írt életének e kevésbé ismert szakaszáról, s a 20. századi publikációk is, Mózes András munkája kivételével, csupáncsak érintőlegesen számolnak be róla.

Kolumbán Vilmos József --- In: Az Út --- (28) 2002 | 84-91 old.

Az erdélyi református lelkészképzés történetének rövid, évszámokhoz kötött összefoglalója.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (102) 2009 | 340-351 old.

Nádudvari Sámuel 1740-ben Kövesdi után került Marosvásárhelyre, miután április 26-án a kollégiumi diákság levélben kérte fel a filozófiai és matematikai tárgyak oktatására az akkor nagyenyedi első lelkészi tisztséget betöltő Nádudvarit, aki már május 2án igennel válaszolt a felkérésre, s megköszönte az iránta mutatott bizalmat.

Kolumbán Vilmos József --- In: Református Szemle --- (100) 2007 | 760-778 old.

The History of the Endeman-story. Comparing the dispute which took place at the end of the eighteenth century with earlier cases of doctrinal discipline it becomes evident that whilst both Nádudvari and Huszti admitted to their guilt, and the accusers also proved all the accusations, in this dispute neither the defendants did confess their guilt, nor the accusers were able to prove their observations beyond any reasonable doubt as they did before in the two former trials.